MENÜ

TOPLISTA

hirdetés

Szótár

  • A-Á
  • B
  • C
  • D
  • E-É
  • F
  • G
  • H
  • I-Í
  • J
  • K
  • L
  • M
  • N
  • O-Ó-Ö-Ő
  • P
  • Q
  • R
  • S
  • T
  • U-Ú-Ü-Ű
  • V
  • W
  • X
  • Y
  • Z

Kötelesség-etika (deontológia)

Az erkölcsi érték hordozója (amihez az erkölcsi értékelés a "jó" és "rossz" értékeket rendeli hozzá) lehet a cselekvés következménye, a cselekvés módja (eszköze) és a cselekvés szándéka (indítéka). A kötelesség-etikák (deontológikus elméletek) értelmében a cselekvés erkölcsi értékét egyedül a cselekvés módja határozza meg. A deontológia irányzatai általában általános és kötelező érvényű parancsokat fogalmaznak meg. A deontológia első számú klasszikusa I. Kant.

Következmény-etika (konzekvencializmus)

Az erkölcsi érték hordozója (amihez az erkölcsi értékelés a "jó" és "rossz" értékeket rendeli hozzá) lehet a cselekvés következménye, a cselekvés módja (eszköze) és a cselekvés szándéka (indítéka). A következményelvű (konzekvencialista) etikák szerint egy cselekvés erkölcsi értékét (közvetlen és közvetett) eredményének értéke határozza meg. Az etika ebben a rendszerben az azonosítható felek hasznainak és kárainak számbavételét jelenti. Az etikai egoizmus szerint a cselekedeteket csakis a cselekvő, míg az ún. utilitarizmus szerint a cselekedet által érintett minden személy szempontjából értékelni kell. Az utilitarizmus legjelentősebb alakjai: J. Bentham, J. S. Mill, G. E. Moore, H. Sidgwick. Az utilitarista etika a modern közgazdaságtudomány egyik alapvető építőkockája volt és maradt, a költség-haszon elemzések logikája a közgazdászok számára jól ismert. (Ld. még: kötelesség-etika, erény etika)

hirdetés

CR INTERAKTÍV

HÍRARCHÍVUM

hirdetés