Mostanáig a petróleum volt a borostyánkősav gyártásának alapanyaga. Ha kereskedelmileg sikeres, akkor egy olyan fenntarthatóbb, biológiai alapú folyamat, mint amit a Myriant is kidolgozott, globálisan jelentős hatással lehet az üvegházhatású gázok kibocsátására, mivel a borostyánkősavat fantasztikusan sokféle anyagban használják, a gázolaj adalékanyagoktól kezdve a gyógyszeripari termékeken és élelmiszereken át, az autók műanyag alkatrészeiben, számítógépek burkolatában és a cipőtalpakban.


A minisztérium azért ítélte oda a támogatást az új üzem számára, mivel az anyag a tizenkét legtöbbet eladott olyan vegyi- és üzemanyag között van, melyeket kőolaj helyett biomasszából is elő lehet állítani. A neve is utal rá, hogy borostyánkősavat borostyánból is elő lehet állítani. Molekuláris szinten szerepet játszik a szénhidrátok körforgásában, melyben a levegőből élő szervezetek (mint mi magunk is) felhasználható energiává alakítják a szénhidrátokat és egyéb természetes üzemanyagokat. A Myriant Technologies négy évet töltött az eljárás kifejlesztésével, mielőtt kereskedelmi mennyiségben kezdte gyártani az anyagot.

A vállalat ugyanakkor nem az egyetlen, aki leszámol a kőolaj alapú nyersanyagokkal. Egy szintén biológiai úton borostyánkősavat előállító vállalat már működik Franciaországban, ahol nyersanyagként búzát, kukoricát, cukornádat, rizst és glicerint (a bioüzemanyagok termelésének fontos mellékterméke) alkalmaznak. Ráadásul olyan különleges bioműanyag nyersanyagok, mint az alga, a szennyvíz, a kókuszdió héja, szintén elterjedőben vannak, és a piac alvó óriásai - hadsereg - az élelmiszerek csomagolásában most kezdik használni a komposztálható, biológiai alapú anyagokat.