A jelentés azzal végződik, hogy az első generációs bioüzemanyagok, mint a cukornádból készült etanol is, nettó csökkenést képesek okozni az üvegházhatású gázok kibocsátásában. Úgy számol, hogy ez a fajta etanol termelési mód 70 százalék és 100 százalék közötti kibocsátás-csökkenéshez vezethet, ha kőolajat helyettesítenek vele. A tanulmány ugyanakkor megismétli azokat a korábbi figyelmeztetéseket, melyek szerint egyes bioüzemanyagok nettó emelkedést okozhatnak a szén-dioxid-kibocsátásban. Erre jó példa, hogy a pálmaolajból előállított biodízel akár 2százalékkal nagyobb kibocsátást is okozhat a fosszilis üzemanyaghoz képest.

Marad a szélenergia...

Ráadásul a jelentés kategorikusan kijelenti, hogy a fejlett országok bioüzemanyag-felhasználási céljai befolyásolják a fejlődő országok a területhasznosítási gyakorlatát, ami a legtöbb esetben erdőirtást eredményez. A jelentés úgy becsüli, hogy globálisan 118 és 508 millió hektár között van az a terület, amelyre szükség van, hogy 2030-ra globálisan 10 százalékot érjen el a közlekedésben a megújuló üzemanyagok aránya, ha első generációs bioüzemanyagokkal kívánjuk a célt elérni. Ezek mellett megjegyzi, hogy a bioüzemayagok termelésénél általában energiahatékonyabb, ha a különböző szerves anyagokból helyi erőművekben állítanak elő elektromosságot.

Forrás: Servian.hu