A decemberben Koppenhágában tartandó klímavédelmi tanácskozás előtt  az EU felülbírálni látszik saját álláspontját, mert  az uniós dokumentumokból eltűntek azok az ígéretek, amelyek szerint az unió 2020-ra akár évi 15 milliárd euróval is segítheti a fejlődő térséget a klímavédelmi célok elérésében. A fejlődő országoknak 2020-ra évente akár 100 milliárd euróba kerülhet a klímavédelem,  de az uniós hozzájárulás mértékét a pénzügyminiszterek elé terjesztett dokumentum már nem részletezi, mint ahogy kimaradt abból a szövegből is, amelyet szerdán a tagállamok környezetvédelmi miniszterei tekintenek át. Mindkét szöveg megerősíti viszont, hogy az unió 30 százalékkal is kész csökkenteni kibocsátását csökkenteni 2020-ig tagországainak átlagában, amennyiben partnerei is ambiciózus vállalásokat tesznek.

Mivel azonban a partnerek még mindig jóval kisebb mértékben kötelezték el magukat bármilyen vállalásokra, mint az unió, a jelek szerint az EU is felülbírálni látszik saját álláspontját. Ennek lehet egyik tanújele az, hogy az uniós dokumentumokból egyelőre eltűntek azok az ígéretek, amelyek szerint az unió 2020-ra akár évi 15 milliárd euróval is segítheti a fejlődő térséget a klímavédelmi célok elérésében, ha partnerei is egyenértékű erőfeszítésekre tesznek ígéretet.

Az uniós hozzájárulás mértékét a dokumentum már nem részletezi, mint ahogy kimaradt egyelőre abból a szövegből is, amelyet szerdán a tagállamok környezetvédelmi miniszterei tekintenek át. Ezzel együtt mindkét szöveg megerősíti, hogy az unió irányító szerepet kíván vállalni a klímaváltozás elleni harcban, és kibocsátását 2020-ig 30 százalékkal is kész csökkenteni tagországainak átlagában (az 1990 körüli kiindulási szinthez képest), amennyiben partnerei is ambiciózus vállalásokat tesznek. A téma a jövő hét végén az EU-tagországok állam- és kormányfőinek találkozóján is napirenden szerepel, és könnyen elképzelhető, hogy a finanszírozás fő kérdéseiben ott kell majd dönteni. 

Ugyancsak az október 29-i csúcsértekezlet elé kerül az uniós pénzügyi felügyeleti rendszer reformjának ügye. Ezzel kapcsolatban a pénzügyminiszterek vitát folytatnak az Európai Bizottság hivatalosan nemrégiben beterjesztett reformjavaslatairól, azokon belül megpróbálnak megállapodásra jutni az uniós kockázatelemző fórum létrehozásával kapcsolatos javaslatokról. Áttekintik a tárcavezetők gazdasági válságból kivezető stratégiával összefüggő kérdéseket is. A pénzügyminiszterek tanácskozásán szerepel az adócsalásokkal kapcsolatos néhány kérdés is, továbbá a tervek szerint szót ejtenek arról is, milyen hatása volt a pénzügyi válság miatt nehéz helyzetbe került tagországok segítésére elhatározott uniós erőfeszítéseknek.