MENÜ

TOPLISTA

hirdetés

Üzleti negyed » Üzleti etika Küldés e-mailben Nyomtatás Betuméret növelés Betuméret csökkentés

Elkészült az első klímasegély-tervezet

2009. szeptember 24., csütörtök

Az Európai Unió évente 2-15 milliárd eurót ajánlana fel a fejlődő országok részére a klímaváltozás elleni küzdelmük és a klímaváltozás pusztító következményeihez való alkalmazkodásuk segítésére.

hirdetés

"Az EU megtette a szükséges lépéseket, és reméljük, hogy más fejlett országok is követnek minket" - mondta Stavros Dimas, környezetvédelmi biztos, aki az általa bemutatott új segélyezési tervtől a fejlődő országok támogatását célzó nemzetközi pénzalapok megnövelését várja. A Kiotói Egyezmény helyébe lépő, új világméretű megállapodás a tervek szerint az év végén Koppenhágában születne meg. Az erről zajlóegyeztetések azonban elakadtak, így az EU mostani lépése egyfajta áttörést kíván képviselni.

A Bizottság becslései szerint, amennyiben Koppenhágában egy ambiciózus tervről sikerül megegyezni, a fejlődő országok éves összköltsége 100 milliárd euró lenne, egészen 2020-ig. Brüsszel jóslatai alapján a költségek tetemes része - 22-50 milliárd euró - a közszférából jön majd. A központi szektorokban (ipar, energia, mezőgazdaság, erdőirtás) a kibocsátás csökkentése 10-20 milliárd eurót igényelne, olvasható a Bizottság javaslatában. Az alkalmazkodás 10-24 milliárd, a kapacitás növelése és kutatás 1-3 milliárd euróba kerülne.

Továbbá, a Bizottság előirányzott 5-7 milliárd eurónyi összeget arra a célra, hogy 2010 és 2012 között felgyorsítsák az új klímaprogram megvalósítását, még annak tervezett hatálybalépése előtt. A javaslatban az is olvasható, hogy az EU a következő évtől kezdve évente 500 millió és 1,2 milliárd eurót fordítson a fent felvázolt célokra. A fejlett országok által fizetendő összeget az EU az adott állam GDP-je arányában, és az alapján határozná meg, hogy mennyire felelős a gázkibocsátásért. A két tényező súlyozásának függvényében az EU a hozzájárulások 10-30 százalékát biztosítaná. Az, hogy az EU a széles, 2-15 milliárd eurós sávban hol kap helyet, a Koppenhágában eldöntött súlyozástól függ.

A költségek három forrása

A nemzetközi közfinanszírozás mellett az EU elvárja a fejlődő országoktól, hogy a teher egy jelentős részét magukra vállalják. A Bizottság tervezetében az áll, hogy az összköltségek 20-40 százalékát a fejlődő országoknak kellene állniuk. A szegény országoknak főleg alacsony kiadású energia-hatékonysági intézkedéseket kellene megtenniük, melyek a kisebb energiaköltségeken keresztül kifizetődőek.

A tervben szereplő harmadik finanszírozási forrás a nemzetközi kibocsátás-kereskedelmi (szén-dioxid) piac. Ez nagyjából 40 százalékkal növelné a készleteket, és ahogy egyre ambiciózusabb lesz, csökkenti a nemzetközi közfinanszírozás szükségét, olvasható a dokumentumban.

A klíma a politika martalékává válhat?

Dimas cáfolta azt a vádat, mely szerint az EU a tagállamok nyomására csökkentette szerepvállalását. A korábbi tervek ugyanis azt mutatják, hogy az EU 13-24 milliárd eurós költségekkel számolt. Az EU kibocsátás-kereskedelmi tervezetéből adódóan az európai vállalatok a fejlődő országokban a kibocsátást csökkentő projektek legfőbb finanszírozói az ENSZ Tiszta Fejlődés Mechanizmusán (CDM) keresztül. A környezetvédők azonban hamar megjegyezték, hogy a tervezett összegek messze nem nevezhetők ambiciózusnak. Felszólították az EU-t, hogy a jelenleg fejlesztésre adott segélyek mellé biztosítson évente legalább 35 milliárd eurós támogatást.

Forrás: Servian.hu

hirdetés

CR INTERAKTÍV

HÍRARCHÍVUM

hirdetés