2009. szeptember 23., szerda
Magyar feltaláló fejlesztette ki a világ első vegyi hőszivattyúját. Az új szerkezet használatával akár 80 százalékkal csökkenhet a fűtési költség, az energiát ugyanis napkollektorból és termálcsurgalékból nyeri.
Dr. Mészáros Ágoston közel 12 éve foglalkozik a vegyi hűszivattyú kidolgozásán. A prototípust három éve fejleszti, állítása szerint fél éven belül piacképes, eladható állapotban lesz. A vegyi hőszivattyú lényege, hogy eltárolja nyári hőtúlkínálatot, majd egy speciális technológiával télen "felszabadítja" azt, ezáltal működteti a fűtési rendszert és használati melegvizet állít elő. "A VHP időtlen időkig képes tárolni az energiahordozó komponenseit, amelyek nem tűzveszélyesek, nem mérgezőek, a tárolt anyag más helyre is elvihető, hőfejlesztésre, világításra vagy elektromos áram termelésére használható" - állítja a kutató.
A VHP egy az emberi testben is előforduló természetes anyag vizes oldatát használja energiafelvételre. A vízmolekulák hőmozgása elbontja az anyagot, vagyis a kémiai átalakulás a víz hőenergiájának rovására történik. Ennek a reakciónak a beindításához aktiválási energia, katalizátorok szükségesek. Begyűjtési üzemmódban, főként nyáron, az oldott komponenseket egy vákuumkamrába vezetik, ahol az oldat víztartalma gyorsan elpárolog. A párolgáskor elvonódó hőt hűtésre, a kint felszabaduló kondenzhőt pedig melegvíz előállítására használhatjuk. Fűtési üzemmódban, a betárolt komponensek kis mennyiségeit egy elektromosan előhevített katalizátor-kaszkádba (több egyszerű művelet egymás utáni sorozatos végzésére szerkesztett berendezés)vezeti, ahol azok újra egyesülnek.
EnergiaforrásokAz energia begyűjtéséhez szinte minden hőforrás alkalmas, a leghatékonyabb a napkollektor, de a célnak akár egykút is megfelel. (A talajvíz még a legkeményebb fagyban is rendelkezésre álló, kimeríthetetlen és olcsó energiaforrás.) Egy négyzetméter napkollektorral annyi energiát tárolhatunk el, amellyel akár egy öt négyzetméteres területet is fűthetünk télen. A szerkezet akár 6000-szeresére is képes koncentrálni a "begyűjtéskor" rendelkezésre álló hőteljesítményt, vagy sokszorosára elnyújtani a felszabadítási rátát.
Mennyibe kerül?"Az új technológia rendkívül költséghatékony, telepítése az azonos teljesítményű hőszivattyúknál 3-4-szer olcsóbb, a geotermikus rendszerekhez képest pedig akár 10-szer kisebb beruházási költséggel ját" - állítja a feltaláló. A megtérülési idő modelltől és a mindenkori energiaáraktól függ, de megközelítőleg 2-3 év lesz- teszi hozzá. Az eljárás során keletkező komponensek ártalmatlanok, a szabad természetben is előforduló anyagok.. A szerkezet nem igényel fosszilis eredetű anyagokat, környezetbarát és minden létező központi fűtéshez társítható. A feltaláló már dolgozik az áramtermelő VHP-n, amelyik mindenféle gőzfejlesztő, gőzturbina nélkül, közvetlenül elektromos áramot ad majd.
Forrás: altenergia.hu
