2009. június 17., szerda
Az egyre inkább köztudatba kerülő „zöld” fogalmak közül a szelektív hulladékgyűjtés épült be leginkább a magyarok fejébe, miközben a klímaváltozás vagy a társadalmi felelősségvállalás még idegenül csengenek. A hazai felnőttek harmadát érdekli a környezetvédelem, mint téma, és gyakorlatilag ennyien hajlandóak tenni is érte.
Környezetvédelem, klímaváltozás, szelektív hulladékgyűjtés, energiatakarékosság, társadalmi felelősségvállalás, fair trade. Néhány a nap, mint nap hallható környezetvédelemmel kapcsolatos fogalmak közül, amelyekből építkezve egyre több környezettel kapcsolatos üzenet éri a fogyasztókat. Eközben a hazai felnőttek 38 százaléka mondja magáról, hogy érdekli a környezetvédelem, mint téma derül ki a GfK Hungária kutatásából, mely során megvizsgálták a magyarok környezettudatos életmódhoz való viszonyát.
Az autó használatáról csak a magyarok negyede mondana le
Amíg a szelektív hulladékgyűjtés a fogyasztók felét foglalkoztatja, ami jól beépült a fejekbe, addig az olyan fogalmak, mint a klímaváltozás vagy a társadalmi felelősségvállalás még idegenül csengenek az embereknek, a fair trade kifejezést ma még alig ismerik. A GfK Hungária és a TÁRKI közös kutatása megállapítja, hogy a zöld gondolkodás, a környezetvédelem nagymértékben kultúrafüggő. A korábban azonosított 8 jellegzetes fogyasztói csoport egyéb tényezők mellett markáns különbséget mutat a környezettudatos életmód tekintetében.
A magyarok 45 százaléka állítja magáról, hogy valaha is gyűjtött szelektív módon szemetet. Azonban ahogy az átlagok megtévesztőek szoktak lenni, ez ezúttal is így van. A szelektív hulladékgyűjtés terén a társadalom egynegyedét kitevő értelmiségi, illetve legmagasabb jövedelmi státuszú csoportok járnak az élen. Körükben a szelektív hulladékgyűjtők aránya eléri a 60 százalékot is. Csekélyebb mértékben aktívak a kevésbé tehetős csoportokba tartozók, és meglepő módon a fiatalok. A társadalmilag legszegényebb réteg, az úgynevezett underclass hajlandó a legkevésbé védeni a környezetet.
A szelektív hulladékgyűjtésen kívül sok más lépéssel tudunk tenni a környezetünk védelméért. A GfK felmérése szerint szerint tízből heten hajlandók energiatakarékos izzót használni. Tízből hatan kapcsolják ki elektromos készülékeiket, ha nem használják, és hasonló arányban vannak azok, akik olyan új háztartási készüléket (mosógép, hűtőgép) vásárolnak, amelyek kevesebb áramot fogyasztanak. A fogyasztók fele állítása szerint előnyben részesíti a helyi termékeket (mivel a rövidebb szállítási idő kevésbé szennyezi a környezetünket), viszont az autó használatáról csupán alig több mint az egynegyedük mondana le.