MENÜ

TOPLISTA

hirdetés

Üzleti negyed » Üzleti etika Küldés e-mailben Nyomtatás Betuméret növelés Betuméret csökkentés

Példaképpé válhat a legnagyobb szennyező

2009. június 15., hétfő

A mongstadi kőolaj-finomító - amelynek kéményei évente 1,7 millió tonna széndioxidot füstölnek a levegőbe - ma Norvégia legszennyezőbb létesítménye. Egy széndioxid-befogó program eredményeként azonban az éghajlat felmelegedése elleni küzdelem mintaképévé változhat.

hirdetés

A nyugati part fjordvidékén található, hengeres tornyaival és ciszternáival nem túl vonzó képet mutató együttes 2011-ben a széndioxid befogására és tárolására szolgáló CCS kísérleti létesítmény színhelye lesz, néhány évvel később pedig egy ugyanolyan jellegű, de már nagy méretű állomást létesítenek területén.

"A széndioxid valós veszély, de mi úgy gondoljuk, hogy a korszerű technológia alkalmazása és a fogyasztási szokások megváltoztatása révén a problémát meg lehet oldani" - mondja Jon Arnt Jacobsen, a finomítót működtető StatoilHydro vállalat egyik igazgatója. A CCS vegyi anyagok segítségével vonja ki a füstből a széndioxidot, ezt gázvezetéken vagy hajón elszállítják, és vagy a föld mélyére, vagy a tengerfenékre temetik.

A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) szerint ezzel a módszerrel kellene biztosítani a 2050-ig tervezett kibocsátás-csökkentés 20 százalékát. Az éghajlatváltozással foglalkozó, 2007-ben Nobel-díjjal elismert szakértői csoport elnöke, Rajendra Pachauri úgy vélekedik, hogy ez a módszer különösen jól alkalmazható szénerőműveknél. "Ha világszerte továbbra is erőművek ezrei működnek szén elégetésével, nincs más választásunk, mint befogni a széndioxidot" - jelentette ki a tudós a CCS-ről rendezett tanácskozás alkalmából.

A G8, a vezető ipari hatalmak csoportja azt a célt tűzte ki, hogy 2010-ig nemzetközi szinten húsz CCS-programot indítanak el. A StatoilHydro szerint Mongstad jutott ebben a legtovább. Ám a helyszínen csupán egy tereprendezési munkahely utal az ambiciózus programra, amelynek révén Norvégia mintegy 4 százalékkal csökkenti majd károsgáz-kibocsátását.

A Greenpeace környezetvédő szervezet szerint azonban szorít a cipő. "A kibocsátásoknak 2015-től kellene csökkennie, ami azt jelenti, hogy a CCS már elkésett - állítja Truls Gulawsen, a szervezet norvég ágának elnöke. - És még az sem biztos, hogy a módszer működik, közben pedig szénerőműveket építenek azzal az ürüggyel, hogy kibocsátásaikat egy napon talán majd be lehet fogni a CCS révén".

A Greenpeace szerint a CCS-re fordított erőfeszítések éppen azokat a klímaintézkedéseket fosztják meg fontos kutatási és anyagi eszközöktől, amelyek a szervezet szerint igazán lényegesek: a nagyobb energiahatékonyságot célzó tudományos kutatásokat és a megújítható energiákat.

A Bellona nevű norvég környezetvédő szervezet elnöke, Frederic Hauge ugyanakkor úgy véli, hogy a CCS nélkül semmi esély sincs a kitűzött emissziócsökkentési célok elérésére. Az ő érvelése a következő: "A napelemekhez sok szilíciumra van szükség, a szélerőművekhez sok acélra, a biamasszához sok műtrágyára. Ezek előállításához sok energia kell, és ha nincs CCS, az energia előállításakor felszabaduló széndioxid mind a levegőbe kerül."

Ugyanakkor a CCS ára is kérdéses, jelenleg még korántsem gazdaságos. A StatoilHydro szerint a befogott széndioxid tonnája 1300-1800 norvég korona (145-200 euró) közötti összegbe kerül, ehhez járul a szállítás és a tárolás költsége. Mongstadban a norvég állam magára vállalta az építkezés 25 milliárd koronára becsült költségét és az üzemeltetést, de máshol az ipari és energetikai vállalatok számára egyszerűbbnek tűnhet az emissziós jegyek vásárlása - vagyis CCS helyett azoktól vásárolnának széndioxid-emisszióra szóló jogosítványokat, akik a kiotói egyezményben biztosított keretnél kisebb mennyiségű szennyező gázt bocsátanak ki.

MTI

hirdetés

CR INTERAKTÍV

HÍRARCHÍVUM

hirdetés