Elérkezett a pénzügyi beszámolók és társadalmi felelősségvállalási/fenntarthatósági jelentések megjelenési időszaka. A KPMG felmérése szerint tavaly a Global Fortune vállalatok 80 százaléka bocsátott ki fenntarthatósági vagy társadalmi felelősségvállalási jelentést, és 40 százalékuk tanúsíttatta riportját külső, független fél által. Magyarországon a 100 legnagyobb vállalat közül tavaly mindösszesen 25 vállalat számol be működésének fenntarthatósági aspektusairól helyi szintű jelentésben, és ennél is kevesebben tanúsítják riportjaikat. Cserháti Gábor, a KPMG Tanácsadó Kft. vezető menedzsere arra számít, hogy a válság határára előtérbe kerül a fenntarthatóság és tudatos felelősségvállalás a gazdálkodásban, így idén több cég készít auditált fenntarthatósági jelentést hazánkban is.

Tény, hogy a pénzügyi és gazdasági válság hatására a cégvezetők elsősorban a vállalat pénzügyi eredményére, likviditási helyzetére és pénzügyi fenntarthatóságára fókuszálnak. A válság azonban nemcsak veszély, hanem egyben lehetőség is arra, hogy a változásra fogékony cégek és azok vezetői kiemelkedjenek versenytársaik közül. A túlélési stratégiák kidolgozásán és sikeres menedzselésén túl most derül ki igazán, hogy kik értelmezik megfelelően és gondolják komolyan a társadalmi felelősségvállalást.

A több száz munkavállalótól egyik napról a másikra megváló, előzetes konzultációt mellőző, de a szponzorációban aktív vállalat mennyiben tekinthető felelősnek? Milyen foglalkoztatási alternatívát és programokat dolgoznak ki munkavállalóik részére ebben a remélhetőleg csak átmeneti időszakban? Továbbképzi-e magát a munkavállaló, vagy részt vesz-e társadalmi munkában? A korábban éveken át CSR-riportot kiadó vállalat bezárkózása mennyire tartja fent a befektetők vagy fogyasztók bizalmát?

Az elmúlt években a világ vezető vállalatainak közel fele ismerte fel a fenntarthatósági tényezőkben rejlő üzleti lehetőségeket, és jelentésében fel is tünteti azok rövid, közép vagy hosszú távon elérhető üzleti értékét. A KPMG felméréséből kiderül, hogy míg korábban a kockázatmenedzsment volt a CSR-tevékenység és a jelentések készítésének egyik legfőbb ösztönzője, addig 2008-ra az etikai és gazdasági megfontolások, a megítéléssel (brand) és az innovációval kapcsolatos szempontok váltak a legfőbb mozgatórugókká.

Kell a kontroll

A Global Reporting Initiative (GRI) széles körben alkalmazott nemzetközi standarddá vált a jelentések elkészítésekor, irányelveit szinte minden jelentést készítő globális vállalat alkalmazza. A jelentések tanúsítása terén az ISAE3000 és a nemrégiben frissített AA1000AS a legelterjedtebb audit standard.

A bizalom fenntartásában kulcsfontosságú, hogy a társadalmi felelősségvállalási jelentések megfelelő tartalommal és külső kontrollal biztosítsák a vállalatok nem pénzügyi átláthatóságát. A megfelelő tartalmat a strukturált érintetti párbeszéd, az érintettek és a vállalat számára egyaránt legfontosabbnak tartott témák felszínre hozása és a jelentésben történő bemutatása garantálja. Nemzeti szabályozás hiányában a jelentések tartalma ugyanakkor külső kontroll nélkül erősen megkérdőjelezhetőek. A külső, független fél által nyújtott tanúsítási folyamat viszont hozzájárulhat ahhoz, hogy a rövid távú gazdasági túlélésen túl a vállalat hosszú távú értéke, valamint a környezet, a társadalom és a jövő generációinak túlélése is megfelelő figyelmet kapjon.