MENÜ

TOPLISTA

hirdetés

Üzleti negyed » Üzleti etika Küldés e-mailben Nyomtatás Betuméret növelés Betuméret csökkentés

A magyarok szemet hunynak a korrupció felett

2009. június 04., csütörtök

Az elmúlt egy évben a magyarok 14 százaléka fizetett valamilyen formában csúszópénzt, legtöbben az egészségügyben próbálkoztak a megvesztegetéssel. A korrupciót észlelők mindössze három százaléka tesz csak hivatalos bejelentést. A Transparency International felmérése szerint tovább csökkent a bizalom az üzleti szektor és a politikai elit iránt.

hirdetés

69 ország  közel 75 000 állampolgárának véleményét tükrözi a Transparency International (TI) megbízásából készült 2009-es Globális Korrupciós Barométer; Magyarország idén először szerepelt a felmérésben. A közvéleménykutatás az átlagemberek korrupcióval kapcsolatos véleményét és tapasztalatait tárja fel.

Az eredmények szerint Magyarországon minden harmadik ember úgy véli, hogy a kormány korrupció elleni törekvése hatástalan. A régióban lévő országok közül nálunk a legrosszabb a kormány megítélése, szemben Ausztriával, ahol a legjobb. A magyarok 47 százaléka az üzleti szektort, míg 42 százaléka a politikai pártokat tartja a legkorruptabbaknak. Az üzleti szektorról alkotott vélemény világszerte egyre lesújtóbb: az emberek több mint fele gondolja azt, hogy az üzleti szféra gyakran megvesztegetéssel próbálja befolyásolni a politikát, törvénykezést, szabályozásokat. “A nemzetközi eredmények egy gazdasági válság következtében józanul gondolkodó lakosságot, gyenge jogszabályi környezetet és a vállalatok számonkérhetőségének hiányát mutatják” - véli Huguette Labelle, a Transparency International elnöke.

A Globális Korrupciós Barométer adatai szerint, az elmúlt 12 hónapban Magyarországon a megkérdezettek 14 százaléka fizetett valamilyen formában csúszópénzt - az EU átlaga 5 százalék. Régióbeli helyzetünket nézve az eredmény közepesnek mondható, Szerbiában, Ukrajnában 18-17 százalékos, ezzel szemben Horvátországban és Ausztriában alig 2-3 százalékos volt a megvesztegetések aránya.

A világszintű felmérés szerint a legtöbb kenőpénz az utóbbi évben a rendőrséghez folyt be, ezt követik az igazságszolgáltatás, majd az ingatlanokkal kapcsolatos tranzakciók. Ha a háztartások utóbbi évi kifizetett kenőpénzeit vesszük szemügyre, kiderül, hogy Magyarországon az egészségügyben fizette a társadalom - 18 százalékuk - a legtöbbet. Az egészségügyet a földhivatalok követik, harmadik helyen a közmű-szolgáltatók végeztek. A rendőrség és az adóhatóság 1-1 százalékkal a sor végén áll.

Alig jelentik a korrupciós eseteket

Nem túl bíztató, hogy a korrupciót észlelők mindössze 3 százaléka tesz bejelentést. Az emberek nagy része ugyanis nem bízik abban, hogy a panasztétel után segítséget kap. Legtöbbjük szerint a korrupcióval kapcsolatos panaszok benyújtására fennálló rendszerek hatástalanok, míg a válaszadók ötöde azt sem tudja, hogyan tudná azt megtenni. Kilenc százalékuk fél a megtorlástól.

A magyarok kevesebb, mint harminc százaléka lenne egyébként hajlandó többet fizetni egy korrupciómentes vállalat termékeiért, egyetemben többek között Bulgária, Románia, Litvánia, Moldávia és Svájc lakosaival.

Amennyiben vissza akarják szerezni az állampolgárok bizalmát, az üzleti és a politikai elitnek közösen kell mielőbb fellépnie. Alexa Noémi, a Transparency International Magyarország igazgatója szerint a vállalatok belső ellenőrzési mechanizmusainak erősítésén, a pártok, képviselők és kampányok finanszírozásának átláthatóvá tételén túl szükség van olyan közös fellépésekre, amelyek a két szektor iránti bizalmat növelik. Megoldás lehet még a TI által sok országban kipróbált átláthatósági megállapodások, a nyilvánosság erősítése, valamint a jelzőrendszer megerősítése.

hirdetés

CR INTERAKTÍV

HÍRARCHÍVUM

hirdetés