MENÜ

TOPLISTA

hirdetés

Üzleti negyed » Üzleti etika Küldés e-mailben Nyomtatás Betuméret növelés Betuméret csökkentés

Az emberi jogok is megsínylik a válságot

2009. május 29., péntek

Tovább súlyosbította a már korábban meglévő emberi jogi problémákat a világgazdasági válság, és a válságellenes intézkedések miatt számos országban teljesen háttérbe szorult az emberi jogok kérdése – derül ki az Amnesty International Londonban kiadott éves világjelentéséből, amely súlyosan elmarasztaló adatokat tartalmaz a gazdaságilag élenjáró országokról is.

hirdetés

A világ legnagyobb emberi jogi szervezetének 2009-es jelentését ismertetve Irene Khan, az Amnesty International (AI) főtitkára azt mondta: a globális válság miatt a világ "szociális időzített bombán ül". A súlyos szociális és emberi jogi következmények között említette, hogy csak Kínában 20 millió, vidékről elvándorolt munkás vesztette el állását tavaly; őket egyszerűen visszaküldték oda, ahonnan jöttek, jóllehet a kínai gazdaságot "a vándormunkások építették fel".

Európában a roma közösségek szenvedik el a legkirívóbb és legmódszeresebb megkülönböztetést. A roma lakosságot a társadalom szélére szorítják, kirekesztik a közéletből, az iskolákban elkülönítik őket, a romák ellenségességgel, sőt erőszakkal kénytelenek szembenézni - véli az Amnesty International főtitkára. Ezeket a közösségeket mindenki másnál erősebben sújtják a gazdasági visszaesés következményei, mivel a kormányzati megszorító intézkedések nyomán növekszik a társadalmi feszültség, és ebben a környezetben terjednek a szélsőséges nézetek - mondta Irene Khan.

A főtitkár szerint a nyitott piacgazdaságok megteremtését sok országban nem követte a nyitott társadalmak kialakulása. Irene Khan szerint ennek két legegyértelműbb példája Oroszország és Kína. Kínáról a 157 ország tavalyi emberi jogi teljesítményét összefoglaló 400 oldalas jelentésben az áll, hogy a pekingi olimpia csak fokozta az elnyomatást országszerte, mivel a hatóságok még szorosabban ellenőrzés alá vonták az emberi jogi aktivistákat, a vallásgyakorlókat, a nemzeti kisebbségeket, az ügyvédeket és az újságírókat. Az AI becslése szerint Kínában tavaly legalább hétezer halálos ítéletet hoztak és 1700-at végre is hajtottak. A jelentés megjegyzi ugyanakkor, hogy mivel a hatóságok nem hozzák nyilvánosságra a halálbüntetésről szóló statisztikákat, a valós számok "kétségtelenül még magasabbak".

A jelentéshez fűzött statisztikai kimutatás szerint a legnagyobb ipari és feltörekvő gazdaságok alkotta országcsoport (G20) hajtotta végre tavaly a világszerte ismertté vált 2390 kivégzés 78 százalékát; a kivégzések háromnegyede Kínában, Szaúd-Arábiában és az Egyesült Államokban volt. Az AI a G20-országokban a világátlagnál számottevően rosszabb emberi jogi adatokat mutatott ki más területeken is. A jelentés szerint tavaly a világ országainak feléből, a G20-csoportnak azonban a 79 százalékából érkeztek hírek őrizetesek kínzásáról vagy a rossz bánásmód egyéb formáiról. Irene Khan elmondta: az Amnesty International tudomása szerint a globális vezető szerepre törekvő 19 ország közül - a G20 huszadik tagja az EU - tavaly 15 alkalmazta a kínzás módszerét az őrizetesekkel szemben.

MTI

hirdetés

CR INTERAKTÍV

HÍRARCHÍVUM

hirdetés