2009. május 26., kedd
Az üzleti világban a válság hatására még inkább előtérbe került a vállalatok társadalmi-, gazdasági és környezeti felelősségvállalása. Ez hívta életre a „SAS for Sustainability Management” rendszert, mely a gázkibocsátás mellett elemzi a szervezetek energia- és vízgazdálkodását, illetve hulladékkezelését.
A fenntartható fejlődés mára divatos lózungból reális akciótervekké vált. Ennek hátterében főként az a szabályozói megfelelés áll, amely országonként különböző mértékű nyomásként nehezedik a vállalatokra. A SAS rendszere a környezetvédelmi törekvések ötletszerű megvalósítását váltja fel stratégiai szemléletű, pontos analitikán alapuló megoldásokkal. A rendszer a gázkibocsátás mellett elemzi a szervezetek energia- és vízgazdálkodását, illetve hulladékkezelését. A múltbéli adatokra alapozva a SAS segíti a vállalatokat fenntartható fejlődési stratégiájuk kidolgozásában, így azok képessé válnak a komplex környezeti, szociális és gazdasági helyzetekre válaszokat adni.
A szabályozói oldalról tapasztalt egyre erősebb nyomás - amely idejekorán hazánkat is eléri - arra készteti a vállalatokat, hogy olyan rendszereket vezessenek be társadalmi felelősségvállalásuk (CSR) területén is, amely lehetővé teszi a gyors reagáló képességet, a mérhető eredményeket, a szabályozói megfelelést, valamint az áttekinthetőséget- mondta Musza István, a SAS Institute cégvezetője.
Ezt a megoldást használja az Olasz Posta, mely jelenleg 250 létesítményében elemzi az energiafogyasztás hatékonyságát. Eddig sikerült a széndioxid kibocsátást 7 százalékkal , az energiafogyasztást pedig évi 2 százalékkal csökkenteniük.
Az Észak-Karolinai Chapel Hill Egyetem a cég statisztikai felfedező szoftverét alkalmazza, hogy megbecsülje az egyetem ökológiai lábnyomát. Az energiahatékonyságra fókuszálva az üvegházhatású gázok kibocsátásáért felelős menedzser olyan fejlesztéseket javasol, amelyek pénzt, elektromosságot és kibocsátást takarítanak meg - azzal a céllal, hogy klímasemlegessé váljon a szervezet.