MENÜ

TOPLISTA

hirdetés

Üzleti negyed » Üzleti etika Küldés e-mailben Nyomtatás Betuméret növelés Betuméret csökkentés

Céges felelősség recesszió idején is

2009. május 25., hétfő

A CR Szerda sorozat aktuális klubestjén az állam, a közintézmények és a cégek válság idején megnyilvánuló társadalmi felelősségvállalása volt a téma. Magyarország alap CSR-diagnózisában egyetértettek a vendégek, azonban a terápia már parázs vitát váltott ki. Leginkább az állam szerepét illetően nem volt egyetértés.

hirdetés

Felelős cég, felelős civilszervezet, felelős közintézmény. Mindenkinek megvan a maga felelőssége, és a sajátját nem háríthatja másra, ugyanakkor ebben a stakeholder rendszerben, társadalmi felelősség témában csak egyedül nem lehet hosszú távú eredményt elérni. A jól ismert egyedül nem megy szlogen tehát ebben az összefüggésben is érvényes.

A CR Szerda sorozat legutóbbi klubestjén az állam, közintézmények és cégek kapcsolata volt terítéken. Hol a helye az államnak és a közintézményeknek ebben a CSR-ökoszisztémában? Az eszmecserében részt vettek: Illés Zoltán, környezetpolitikus, egyetemi tanár, Olajos Péter, EP képviselő, Schmuck Erzsébet, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács titkára, valamint Takács János, az Electrolux Holding vezérigazgatója, a CSR Hungary Díj Bíráló Bizottságának elnöke.

Schmuck Erzsébet szerint a recesszió főként az ökológiai egyensúly felbomlásához vezethető vissza. Jelen pillanatban Magyarországnak az energia-kiszolgáltatottság és szociális válság jelenti a legnagyobb kihívást. Ebben, Magyarország alap CSR-diagnózisában egyetértettek a vendégek, azonban a terápia már parázs vitát váltott ki. Leginkább az állam szerepét illetően nem volt egyetértés. Meddig és ne tovább?

Illés Zoltán hangsúlyozta, hogy a szabadjára engedett neoliberális állam modelljének lejárt az ideje. A transzparencia hiánya pedig fokozza a problémákat. Példaként említve és végigelemezve a most érvényben lévő termékdíj rendszerében mutatta meg a feszültségeket okozó gócpontokat. Felvetette, hogy a CSR néhány esetben csak új címkével lát el régi szocreál jelenségeket.

Takács János az állam beavatkozásának a mértékére hívta fel a figyelmet az üzleti szféra részéről. Az állam inkább elfogadható, átlátható, jól nyomon követhető kereteket biztosítson a CSR számára is - vélte. Kérdés ugyanakkor, hogy a CSR érdekében befolyt pénzügyi források elosztása teljes egészében az államra tartozhat-e?

Olajos Péter hozzátette, hogy a megfelelő jogi háttér rendelkezésre áll, csak a szisztematikus végrehajtásnak vagyunk híján. Az államnak a direktívák megalkotása a funkciója, mind emellett észre kell venni a globális kihívásokra adandó válaszokban a lehetőségeket: akár a zöldpiacban rejlő, profitot is termelni tudó megoldásokat az innováción keresztül.

hirdetés

CR INTERAKTÍV

HÍRARCHÍVUM

hirdetés