A jegyzőkönyv fontos előrelépést jelent a vállalatok felelősségre vonása és a fenntartható fejlődés előmozdítása szempontjából. A jövőben párbeszéd alakulhat ki a szennyezőanyag-kibocsátásokat meghaladó környezethasználók és a nyilvánosság között, ami összességében környezettudatosabb magatartás elérését eredményezheti. A végső döntést az Országgyűlés hozza meg a nemzetközi szabályozás hazai jogrendbe történő beépítéséről.

Magyarország 1998. december 18-án írta alá a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezményt. Ennek nyomán született meg a Kijevi Jegyzőkönyv a szennyezőanyag kibocsátási és szállítási nyilvántartások létrehozásáról. Eddig 12 ország és az Európai Közösség helyezte letétbe a ratifikáló okiratot. A szabályozás szerint a jegyzőkönyv a 16. ratifikáló okirat letétbe helyezése után 90 nappal lép hatályba.