Minél több alkalmazottal rendelkezik egy vállalat, általában annál nagyobb a vállalati társadalmi felelősségvállalás (Corporate Social Responsibility, CSR) ismertsége - derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. 2008. végi felméréséből. Ezt a célt a nagyvállalatok 85 százaléka tekinti fontosnak, míg a kisebb méretű vállalkozások vezetőinek közel fele. Ágazati szempontból a vendéglátás, szálláshely-szolgáltatás, valamint a pénzügyi tevékenység, ingatlanügyletek és gazdasági szolgáltatás emelhető ki, ahol az átlagnál jobban ismerik a CSR fogalmát.

A hazai vállalatok elsősorban a belső CSR célokat preferálják, mivel ezek közvetlen és nagyobb hatással vannak a cég teljesítményére és hosszabb távú eredményességére, mint a vállalaton kívülre irányuló kezdeményezések. Az első három legfontosabb CSR cél a vállalat imázsának javítása, az alkalmazottak egészségmegőrzése és javítása, valamint a környezetbarát megoldások alkalmazása (ez utóbbi az esetek többségében egyben előírás, vagy költségmegtakarítással járó hatékonyságjavítás is).

A külső (társadalmi) célok közül a környezetvédelem és az oktatás támogatása áll az első helyen. Ugyanakkor kérdéses, hogy ez mennyiben csak morális elkötelezettség (tényleges cselekvés nélkül), illetve mennyiben a társadalmi elvárásoknak való megfelelési kényszer a vezetők részéről. Egy -100; 100 intervallumú skálán mérve a fontossági sorrend a következő:

1	vállalatról alkotott kép pozitív befolyásolása (63)
2	alkalmazottak egészségi állapotának javítása/megőrzése (56)
3	környezetbarát megoldások alkalmazása (54)
4	vállalaton belüli esélyegyenlőség megteremtése (50)
5	alkalmazottak számára jóléti juttatások biztosítása(48)
6	vállalati átláthatóság biztosítása (47)
7	alkalmazottak képzése (46)
8	környezetvédelem aktív támogatása (28)
9	oktatási intézmények támogatása (16)
10	tehetséggondozás – például gyakornoki programok (14)
11	az esélyegyenlőség megteremtéséhez való hozzájárulás (11)
12	a magyar egészségügyi helyzet javítása (10)
13	adakozás a rászorulóknak/hátrányos helyzetűeknek (1)
14	tehetséggondozás - például ösztöndíjak, alapítványok támogatása (1)
15	kultúra támogatása (-3)
16	kormányzati kapcsolatok javítása (-6)
17	magyar tömegsport támogatása (-8)

Ezek a célok a társadalmi felelősségvállalás kapcsán csak akkor válhatnak vállalati és szűkebb/tágabb társadalmi értékké, amennyiben azok eléréséhez feladatokat rendelnek és azokat végre is hajtják. A vállalkozások 8 százaléka számára a CSR nem tartozik a cég által vállalt elvek, képviselt célok közé, vagyis ha a vállalati stratégiában meg is jelenik néhány (például a vállalatról alkotott kép pozitív befolyásolása, környezetbarát megoldások alkalmazása) a CSR fogalmi körébe rendelhető célok közül, ez nem szándékolt, inkább a CSR tág értelmezéséből adódik.

A vállalkozások több mint harmada érdeklődik a CSR iránt, valamilyen szinten figyelembe is veszi a vállalkozás üzletmenetének alakításában, a stratégia alkotása során, de pénzösszeget nem rendel hozzá. Valójában ezen cégek inkább az első kategóriában lévő vállalkozásokhoz állnak közelebb, amit az is megerősít, hogy a legelsőként feltett „Hallott-e már Ön a vállalatok társadalmi felelősségvállalásáról (CSR)?” kérdésre mindössze 43 százalékuk válaszolt igennel. A megkérdezett vállalatok nagyobbik fele, 54 százaléka ugyanakkor kiadást is rendel az előzőekben részletezett CSR célok eléréséhez.

A kutatásról

A kutatás részeként 1500, a magyar vállalati szektort méret és ágazat szerint reprezentáló, legalább 20 főt foglalkoztató vállalat körében készített felmérést a GKI, mely az alábbi kérdésekkel foglalkozott:

- ismerik, illetve elismerik-e Magyarországon a CSR-t?

- az egyes vállalatok mit tekintenek társadalmi felelősségvállalásnak?

- mi motiválja a hazai vállalatokat, hogy társadalmi felelősséget vállaljanak?

- mennyire épül be a gyakorlati működésbe a felelős vállalati magatartás?

- milyen módon befolyásolja a kiadásokat a CSR?

- szükséges-e a társadalmi felelősségvállalás kommunikációja?