MENÜ

TOPLISTA

hirdetés

Üzleti negyed » Üzleti etika Küldés e-mailben Nyomtatás Betuméret növelés Betuméret csökkentés

A fenntartható ingatlanfejlesztés az üzlet részévé válik

2009. április 23., csütörtök

A környezettel harmóniára törekvő ingatlanfejlesztés mára egyre inkább üzleti előnyöket nyújtó tényezővé válik az ingatlanpiacon. Külföldön a fenntarthatóság szempontjai szerint létrehozott épületek többletköltségét már érvényesíteni lehet a bérleti díjakban. Magyarországon a szabályozás egyelőre nem tereli a környezettudatosság felé a fejlesztőket.

hirdetés

A fenntartható fejlesztés újfajta szemléletmódot tükröz, melynek keretében az ingatlanfejlesztő az épület elsődleges céljain túl annak környezetével és használóival kialakuló kapcsolatára is hangsúlyt fektet. Mindez az összes érintettnek előnyöket hordoz. A bérlők számára alacsonyabb működési költséget, a lakók és használók számára emberközelibb életteret jelent, míg a tulajdonosok és a fejlesztő számára biztosabb hozamot teremt. Ez a szemlélet nem csupán az épület környezetvédelmi mutatóinak javítását jelenti, hanem a fejlesztés során felhasznált anyagok és a kész épület hosszú élettartama, a létrejövő harmonikus élettér, az épület rehabilitációs funkciója mind hozzáadnak az értéklánchoz. Ez a megnövelt érték pedig a piacon is egyre inkább érvényesíthető.

Külföldi példák tanúsága szerint a fenntarthatóság szempontjai szerint létrehozott épületek többletköltségét egyre inkább érvényesíteni lehet a bérleti díjakban. Egy ilyen ingatlan fejlesztési költsége kereskedelmi ingatlanok esetében megközelítőleg 5-7,5 százalékkal magasabb a hagyományosnál. Lakóingatlanok esetében ez az arány akár 12,5 százalék is lehet. Azonban a környezettudatos házak bérleti díjai a piaci tapasztalatok szerint 2-6 százalékkal magasabbak, mivel a beruházással a bérlők számára is értéket lehet teremteni.

Csökkenő üzemelési költségek, növekvő élettartam

A fenntarthatóság szemléletének megfelelően épített ingatlanok esetében az alacsonyabb energiahasználatból adódó megtakarítás legalább 10 százalékos, de megfelelő technológiával akár az 50 százalék is elérhető. „Egy átlagos kereskedelmi épületben az üzemeltetési költségek 30 százalékát teszik ki az energiaköltségek. Ez azt jelenti, hogy egy környezettudatos épületben, ahol az építési mód miatt 30 százalékkal kevesebb energiát fogyaszt a bérlő, az összes üzemeltetési költség 9 százalékkal alacsonyabb lesz. Ha a fejlesztő a többletköltségeit teljes mértékben áthárítja, a bérlőnek még így is kifizetődő lesz a környezettudatos házban területet bérelnie” – véli Baross Pál, az ING Magyarország Ingatlanfejlesztő Kft. ügyvezető igazgatója.

A csökkenő üzemeltetési költségeken kívül a fenntarthatóság szempontjainak megfelelő ingatlanfejlesztés másik előnye, hogy növeli az épületek élettartamát. A hosszabb felújítási ciklus miatt ugyanarra az üzemeltetési időszakra vetítve a felújítási költségek is alacsonyabbak. Tengerentúli felmérések szerint a fenntartható fejlesztés többletköltségei hosszú távon akár tízszeres megtérülést hozhatnak.

Nyugat-Európában már elindult az a piaci folyamat, ami a fenntartható fejlesztések elterjedését gerjeszti. Egy Egyesült Királyságban elvégzett kutatás szerint a bérlők 58 százaléka a fenntarthatósági szempontokat is megvizsgálja a bérlemény kiválasztásakor, 24 százalékuk számára pedig ezek a szempontok már a többi döntési tényezővel egyenrangúvá váltak. Egy közelmúltban végzett USA-beli felmérés pedig azt bizonyította, hogy az elmúlt években a „zöld” épületek bérleti szerződéseinek száma gyorsabban szaporodott, mind a tradicionális épületeké.

5 1 kritérium a fenntarthatóságért

Az ING Real Estate elkészítette a GGR (Global Green Rating) szempontrendszert, mellyel kereskedelmi ingatlanok környezetre tett hatásait tudja mérni. A szempontrendszer párhuzamban van a Kingston Egyetem által felállított öt alapvető kritériummal: az épület alkalmazhatósága, lokáció és megközelíthetőség, alacsony energiafelhasználás a fejlesztés és a működés során, az épületnél használt anyagok hosszú élettartama, valamint a bérlők számára vonzó tulajdonságok (mint például a világítás, biztonság, hőmérséklet). „Az általánosan elfogadott öt kritériumon kívül azonban felmerül egy újabb tényező: a fenntartható urbanizáció fogalma. A városi közösség által létrehozott szociális kohézió magába foglalja többek között az építészet jellegét, a változatos tervezést, az emberközpontú méreteket, így egy-egy új épületnek harmóniában kell lennie a környezettel, újat kell teremtenie, miközben megőrzi a régi értékeket” – tette hozzá Baross Pál.

Míg a világ számos országában felértékelődött az ingatlanok energiatakarékos kialakítása, addig Magyarországon a szabályozás még nem tereli a környezettudatosság felé a fejlesztőket. A fenntartható fejlesztéseket így nem az előírások, hanem maga a piac, illetve a fejlesztők igénye fogja beindítani Magyarországon.

hirdetés

CR INTERAKTÍV

HÍRARCHÍVUM

hirdetés