MENÜTOPLISTAhirdetés |
Üzleti negyed » Üzleti etika
|
|
20 49 |
50-249 |
250-999 fő |
1000 fő felett |
Összesen | |
|
Mezőgazdaság és halászat |
0,3 |
1,2 |
0,7 |
0,0 |
2,2 |
|
Bányászat, ipar |
5,4 |
19,3 |
15,9 |
6,9 |
47,4 |
|
Építőipar |
1,0 |
3,6 |
3,4 |
0,0 |
8,1 |
|
Kereskedelem, járműjavítás |
7,0 |
13,3 |
2,9 |
1,5 |
24,7 |
|
Vendéglátás és szálláshely-szolgáltatás |
0,3 |
0,6 |
1,0 |
0,4 |
2,3 |
|
Szállítás, raktározás, posta, távközlés |
1,9 |
2,1 |
1,0 |
2,2 |
7,2 |
|
Pénzügyi tev., ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás |
1,7 |
2,4 |
1,1 |
2,2 |
7,3 |
|
Oktatás, egészségügy és egyéb szolgáltatások |
0,1 |
0,5 |
0,1 |
0,0 |
0,7 |
|
Összesen |
17,8 |
43,0 |
26,0 |
13,2 |
100,0 |
Az 50-249 fős cégek nemcsak átlagos költésük alapján, de annak abszolút mértéke szerint is a legtöbbet (az összes 43 százalékát) áldozzák CSR-céljaik megvalósítására.
A CSR-költés több mint háromnegyedét egyértelműen a belső célokra, azon belül is döntő mértékben az alkalmazottak számára biztosított juttatásokra fordítják a cégek. Az alkalmazottak képzése a jóléti juttatások arányától messze lemaradva a második a sorban, majd ezt követi az oktatási intézmények támogatása (külső cél), a tehetséggondozás és az alkalmazottak egészségi állapotáról való gondoskodás. A költés mértékét sok esetben az adóalap-csökkentés lehetősége határozza meg.
A vállalkozások a teljes CSR-költésből 2007-ben mintegy 67 milliárd forintot költöttek külső célokra, azaz adományozásra; szociális, oktatási, kulturális, környezetvédelmi, egészségügyi és sport célokra. Ezzel szemben belső célokra a vállalkozások ennek körülbelül 3,8-szorosát, mintegy 253 milliárd forintot fordítottak. Mindezek alapján a vállalkozások nettó árbevételük átlagosan körülbelül 0,5 százalékát fordítják külső, és mintegy 2 százalékát belső CSR-célokra.
A kutatásról
A kutatás részeként 1500, a magyar vállalati szektort méret és ágazat szerint reprezentáló, legalább 20 főt foglalkoztató vállalat körében készített kérdőíves felmérést a GKI Gazdaságkutató Zrt., mely az alábbi kérdésekkel foglalkozott:
- ismerik, illetve elismerik-e Magyarországon a CSR-t?
- az egyes vállalatok mit tekintenek társadalmi felelősségvállalásnak?
- mi motiválja a hazai vállalatokat, hogy társadalmi felelősséget vállaljanak?
- mennyire épül be a gyakorlati működésbe a felelős vállalati magatartás?
- milyen módon befolyásolja a kiadásokat a CSR?
- szükséges-e a társadalmi felelősségvállalás kommunikációja?
hirdetés
CR INTERAKTÍV
HÍRARCHÍVUM
hirdetés
