Egyre környezettudatosabbak vagyunk; visszavisszük a lemerült elemeket, amit lehet csomagolás nélkül vásárolunk, egyre többen nem kidobjuk, hanem leadjuk az elhasználódott elektronikai eszközöket és szelektíven gyűjtjük a csomagolási hulladékokat. Az ÖKO-Pannon Kht. megbízásából 2008 végén 1005 embert kérdeztek meg hulladékgyűjtési szokásaikról. A felmérés szerint a szelektív hulladékgyűjtést ma már szinte mindenki, a lakosság 96 százaléka ismeri. Míg 2006-ban a lakosság 68 százalékának volt rá lehetősége, addig 2008-ban már 76-nak.

A felmérés szerint két év alatt (4 százalékkal) 52 százalékra nőtt azok száma, akik anyaga szerint elkülönítve gyűjtik az otthon képződött csomagolási hulladékokat. Ez az eredmény a szakemberek szerint azonban a visszagyűjtött mennyiségek tükrében némileg túlzó. A szelektív hulladékgyűjtéshez való pozitív lakossági hozzáállást mutatja viszont az, hogy a nem gyűjtők közel kétharmada nyilatkozott úgy, hogy ha lehetősége lenne rá, ő is bekapcsolódna a „mindennapi szelektálásba”.

A magasabb iskolai végzettségűek, a nagyobb településeken élők és a 40-59 évesek nagyobb arányban vannak azok között, akik úgy nyilatkoztak, hogy szelektíven gyűjtik háztartási hulladékukat, mint amilyen az arányuk a teljes népességen belül.

Nem, mert…

A szelektív hulladékgyűjtést elutasítók aránya évek óta változatlan. A kutatásban megkérdeztettek 32 százaléka a gyűjtőhelyek lakóhelyétől való relatív távolsága, 20 százaléka a gyűjtés otthoni körülményessége, 19 százaléka pedig az otthoni hely hiánya miatt nem vesz részt a gyűjtésben. A nem gyűjtők 15 százalékának nincs ideje a gyűjtésre, 13 százaléka nem tudja hol vannak a gyűjtőhelyek, 11 százaléka körében még mindig él az a tévhit, hogy a hulladékokat az elszállításnál összeöntik. További 11 százaléka pedig „nem tartja fontosnak” a környezetvédelmet.

A lakosság által szelektív gyűjtött anyagok fajtája életmódunkkal és fogyasztási szokásaink változásaival áll összhangban. 2008-ban a felmérésben megkérdezettek 91 százaléka gyűjtötte szelektíven a műanyagot, 82 százaléka a papírt, 77 százaléka az üveghulladékot, míg érzékelhető növekedés tapasztalható a fémek és az italos kartondobozok gyűjtésénél: előbbi hulladéktípust 2006-ban a lakosság 30 százaléka, tavaly pedig már 49 százaléka említette, a tejesdobozokat pedig 25 százaléka helyett 46 százalékuk gyűjti. A gyűjtők legnagyobb része (33 százaléka) hetente egyszer viszi a hulladékot a színes kukákhoz.

A kutatás adatai szerint a szelektív hulladékgyűjtés terén egyre kényelmesebba lakosság. Amíg 2006-ban a megkérdezettek 72, addig 2008-ban mindössze 65 százaléka vitte el gyalog a hulladékokat otthonától a gyűjtőszigetekig, ezzel párhuzamosan, két év alatt 14-ről 22 százalékra nőtt azok aránya, akik ezt a távolságot autóval teszik meg. Az ÖKO-Pannon kutatásából kiderül, hogy a szelektíven gyűjtők döntő többsége, 65 százaléka több mint 100 métert is hajlandó megtenni otthonától a gyűjtőszigetig, míg azok többségénél (56 százalék), akik nem gyűjtenek, a 100 méter a távolság felső határaként jelentkezik.