Magyarország esetében az EU-miniszterek két év alatt másodszor utasították el a tilalmat tartalmazó védzáradék megszüntetésének kezdeményezését. Információk szerint a környezetvédelmi miniszterek brüsszeli találkozóján mindössze négy ország - Nagy-Britannia, Hollandia, Svédország és Finnország - támogatta a magyar moratórium feloldását.

A mostani szavazás a MON810-es - úgynevezett "molyrezisztens" - amerikai kukoricafajtára vonatkozott. Hazánk nemrégiben újabb kutatási eredményekkel igyekezett alátámasztani álláspontját, mely szerint a fajta használata jelentős környezeti kockázatot jelent az ország természeti értékeire. Az uniós szabályok ugyanis csak alapos tudományos indokoltság esetén, kivételként teszik lehetővé a génmódosított növények tilalmát. A brüsszeli bizottság szakértői szerint a MON810-es forgalmazása nem hordoz veszélyeket magában. A környezetvédelmi tárca közleménye szerint azonban korábban számos magyarországi kutatás igazolta, hogy e kukoricavonal használata jelentős környezeti kockázatot jelent és veszélyezteti a talaj termékenységét is. Hozzáteszik azt is, hogy értékelés hiányában az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal sem tudta soha kijelenteni, hogy ez a génmódosított kukoricavonal nem káros a környezetre.

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium a kormány hatásos diplomáciai és lobbi tevékenységének, valamint a civil szféra aktív részvételének tulajdonította a Magyarország számára kedvező döntést. A zöldtárca közleményében hangsúlyozta, hogy a génmódosított termékektől való mentesség Magyarország számára "kiemelt jelentőségű nemzeti ügy". Szabó Imre szerint a génmódosított növények termesztése súlyos beavatkozás az ökoszisztémába, ami már rövidtávon is veszélyeztetné a Magyarországon kialakult növénytársulásokat. Hozzátette: a moratórium nemcsak a lehetséges környezetvédelmi és egészségügyi problémák miatt fontos, hanem azért is, mert Magyarország természeti adottságai kiválóak a  jó minőségű kukorica előállítására. A magyarországi gabona pedig csak akkor értékesíthető a génmódosított termékeket elutasító uniós piacon, ha az ország igazolni tudja, hogy nem termel ilyen növényeket.

A tanács határozatát üdvözölte többek között Sólyom László köztársasági elnök és a Magyar Agrárkamara is. A mezőgazdasági szervezet szerint jó döntés született, és a jövőben sem szolgál magyar agrárgazdasági és társadalmi érdeket a multinacionális nagy kutatócégek által előállított GMO-vetőmag, és a hozzá szervesen kapcsolódó növényvédő szerek hazai engedélyezése. Magyarország évtizedek óta hagyományos, kiváló minőségű kukorica-hibrid vetőmagot állít elő, ami több ezer embernek ad munkát, mivel nagy a kézimunkaigénye. Amennyiben az országban elterjed a GMO-kukorica termesztése, munkahelyek mehetnek tönkre – közölte a kamara.

MTI