2009. február 26., csütörtök
Az Európai Unió tagországai eltérő módszerekkel ösztönzik a csomagolási hulladékok szelektív gyűjtését és kezelését. A csak lakossági szelektív gyűjtési rendszer olcsóbb ugyan, de lassabban érhető el vele a kívánt eredmény. Hazánkban az ezt kiegészítő betétdíjas rendszer kialakítása és üzemeltetése 25-30 milliárd forintba kerülne.
A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és az Öko-Pannon Kht. szakmai konferenciát rendezett a csomagolási hulladékok begyűjtése során szerzett európai tapasztalatokról. Míg Németországban és Belgiumban a szelektív hulladékgyűjtési rendszer mellett betétdíjas rendszer is működik, addig Ausztriában nyitott szelektív hulladékgyűjtési rendszer teljesíti az uniós direktívában rögzített hasznosítási arányokat.
A párhuzamos (betétdíjas és lakossági szelektív gyűjtési) és az integrált (csak lakossági szelektív gyűjtési) rendszerek közel azonos, 80 százalékos hasznosítási aránnyal működtethetők, a költségek azonban jelentősen eltérnek. Utóbbi működtetési költsége mindössze 25-30 százaléka a párhuzamos rendszerének, ám valamivel lassabban érhetők el eredmények. A drágábban kiépíthető és működtethető párhuzamos rendszerrel viszont gyorsabban nagyobb visszagyűjtött hulladékmennyiség generálható.
Magyarországon 2008-ban mintegy 900 000 tonna csomagolási hulladékot bocsátottak ki a csomagoló-töltő vállalatok. Ebből mintegy 495 000 tonnányit gyűjtöttek vissza, így a hasznosítási arány elérte az 55 százalékos szintet. A folyamatosan növekvő hasznosítási arányok ellenére azonban nem dőlhetnek hátra sem a szakpolitikai, sem az ipar sem pedig a civil szféra képviselői, hiszen 2012-re el kell érnünk a 60 százalékos hasznosítási arányt. Ez pedig annak ellenére, hogy a szomszédos Ausztria és Németország már jelenleg is 90 százaléknál tart, ambiciózus célkitűzés.
2009 elején még mindig csak mintegy 5,5 millió embernek, körülbelül 5000 gyűjtőszigeten volt lehetősége szelektíven gyűjteni a csomagolási hulladékokat hazánkban. Számítások szerint a magyar lakossági szelektív hulladékgyűjtési rendszert kiegészítő egyutas italcsomagolásokra kiterjesztendő betétdíjas rendszer kialakítása és üzemeltetése mintegy 25-30 milliárd forintba kerülne évente. A rendszer elindítása pedig legalább 1,5-2 éves felkészülést igényelne.
A jelenleg működő szelektív hulladékgyűjtő és hasznosító rendszer üzemeltetése 7-8 milliárd forintba kerül évente. Ennek a fejlesztésével hazánk 10 év múlva érhetné el a kívánt, 85 százalék körüli hasznosítási aránnyal működő szintet.
