2009. február 18., szerda
Az elmúlt két évben a kétszeresére nőtt a felsőoktatásban tanuló fogyatékkal élő hallgatók száma. A fogyatékosságra hivatkozva az intézmények nem utasíthatják el az érintettek jelentkezését, habár a tantárgyi követelményekre való tekintettel javasolhatják a szak megváltoztatását.
Az elmúlt két évben megduplázódott, hatéves időtartamot vizsgálva pedig 905 fővel nőtt a felsőoktatásban tanuló fogyatékkal élő hallgatók száma közölte az oktatási tárca. Míg 2002-ben 271, 2008-ban már 1176 fogyatékkal élő diák folytatott tanulmányokat valamely egyetemen vagy főiskolán. Helyzetüket segíti egy 2006-os kormányrendelet, mely 50 többletpontra való jogosultságot határoz meg számukra.
Sok fiatalt családjuk szociális helyzete, vagy saját maga testi, érzékszervi fogyatékossága tart távol az oktatáson keresztül történő egyéni felemelkedés lehetőségétől írja honlapján a Démoszthenész Egyesület. Az ép értelmű fogyatékkal élő fiatalok számára a fizikai munka helyett jobb perspektívát nyújtana a szellemi munka, ezért lenne számukra megoldás a felsőoktatásban való részvételük. A felsőoktatás az egyéni - életminőség javítás - és a társadalmi felemelkedés egyik legfontosabb eszköze lehet.
A felsőoktatási felvételi során a fogyatékkal élő jelentkezőknek mellékelniük kell a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy nevelési tanácsadó szakértői véleményét, így az akadálymentes fogadásra az intézmények is felkészülhetnek. A fogyatékosságra hivatkozva az intézmények nem utasíthatják el az érintettek jelentkezését, habár a tantárgyi követelményekre való tekintettel javasolhatják a szak megváltoztatását.
A felsőoktatásban a hallássérültek, látássérültek, mozgássérültek, valamint beszéd- és más fogyatékossággal élők (különösen súlyos beszédhiba, diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, kommunikációban akadályozottság) igen, az értelmi fogyatékosok azonban nem folytathatnak tanulmányokat.
Az intézmények évente 120 ezer forintos normatív támogatást kapnak a fogyatékkal élők tanulmányainak segítésére, melyből finanszírozható például a személyi segítő, a jelnyelvi tolmács. Az előnyök biztosítása azonban nem vezethet az alapvető tanulmányi követelmények alóli felmentéshez, és az oklevél ilyen módon történő megszerzéséhez - közölte az Oktatási és Kulturális Minisztérium. A segítség csupán a hátrány kiegyensúlyozását szolgálhatja, melyek között szerepel a tanulmányi- és vizsgakedvezmény, a kreditrendszer pedig bizonyos tanegységek kiváltására ad lehetőséget.