Bár már közel fél évszázada, 1963-ban elfogadták az Egyesült Államokban a nemek azonos fizetéséről szóló törvényt, a férfiak még ma is lényegesebb jobban keresnek, mint a nők. A 15 és 24 év közötti amerikai férfiak átlagosan évi 26 100 dollárt keresnek, míg az azonos korú nők csak 23 357 dollárt. A 25 és 44 év közötti generáció esetében még nagyobb az eltérés: a férfiak átlagkeresete 55 286 dollár, a nőké 41 558 dollár. A 45 és 64 év közöttiek esetében pedig még jobban kinyílik a fizetési olló: a férfiak átlagosan 67 040 dollárt keresnek, míg a nők 44 808 dollárt.

A kongresszusban új javaslatokat nyújtottak be a helyzet kiigazítására. Az egyik kezdeményezés arra kényszerítené a munkáltatókat, hogy szüntessék meg a nemek közötti fizetési különbségeket, ezenkívül az eddigieknél nagyobb büntetést helyez kilátásba azon cégek számára, ahol nemi diszkrimináció tapasztalható. A másik törvényjavaslat eltörölné azt az előírást, hogy a nőknek a fizetési diszkrimináció kezdete utáni 180 napon belül eljárást kell kezdeményezniük, máskülönben elesnek ettől a joguktól.

Mint a javaslatokat támogató Jan Schakowsky illinois-i demokrata képviselő magyarázta, a nemek közötti megkülönböztetés miatt a nők a nyugdíjba vonulás után is rosszabbul járnak, hiszen az alacsonyabb fizetések után a nyugdíjuk és társadalombiztosítási támogatásuk is kisebb. Az egyre öregedő lakosság számára ez elsőrendű probléma - mutatott rá.

Növekvőben az iskolai szegregáció Amerikában

Nem festett optimista képet az Egyesült Államokban élő különböző népcsoportok helyzetéről sem a Kaliforniai Egyetem Civil Rights Project elnevezésű szervezete. Jelentésük szerint az afroamerikai és spanyol diákok a polgári jogi mozgalom kezdete óta nem voltak még ennyire elkülönülve fehér diáktársaiktól. Egy 2007-es legfelsőbb bírósági döntés - amelyet a szegregáció önkéntes megszüntetéséről hoztak - pedig láthatóan csak erősítette az elkülönülési tendenciát, mivel csökkentette a helyi hatóságokra nehezedő nyomást az iskolai deszegregáció előmozdítására.

"Tragikus lenne, ha Obama megválasztása nyomán az ország azt képzelné, hogy a faji problémák rendeződtek, miközben sok egyenlőtlenség éppenséggel mélyül" - figyelmeztetett Gary Orfield, a szervezet társigazgatója. Orfield szerint a negatív tendencia kialakulása "a polgárjogi irányelvek, az azzal kapcsolatos oktatási és közösségi reformok évtizedek óta tartó szisztematikus semmibevételének az eredménye".

Az okok egy része demográfiai. Ahogy a fehér diákok száma apad - jelenleg az iskolások 56 százalékát teszik ki - jobban integrálódnak a nem fehér diákok közé. Aztán ott a lakóhelyi szegregáció kérdése, ami egyre nagyobb teret nyer országszerte. A népcsoportok szerinti letelepedés ugyanis kihat a körzeti iskolák diákjainak faji összetételére, mivel az oktatási hatóságok azt nem szabályozzák, és nem törekszenek integrált oktatási intézmények kialakítására. Az Igazságos Lakástörvény (Fair Housing Act) megszegői ellen sem léptek fel kellő eréllyel az utóbbi években. Pedig a törvényt éppen azzal a céllal hozták, hogy megtiltsa a lakáshoz jutásnál a   diszkriminációt, és elősegítse az egyenlőség megteremtését a lakáspiacon.

A szegregációs tendencia erősödése azt eredményezte, hogy az afroamerikai diákok 39 százaléka, a spanyolajkúaknak pedig 40 százaléka egyre jobban elszigetelődik az olyan iskolákban, ahol minimális a faji keveredés.

A jelentés azt is megállapította, hogy az átlag afroamerikai és spanyol diák jelenleg olyan iskolába jár, amelyben a tanulók 60 százalékának családja a szegénységi küszöb alatt él. A szegregáció és szegénység bélyegét viselő iskolákban az oktatás színvonala is lefelé tendál a tanulók labilitása miatt, és mert zömmel olyan családból származnak, amelyben nem beszélnek angolul. Mindez nem tesz jót az előmenetelüknek.

MTI