A Magyar Madártani Egyesület 29 éve választja meg az év madarát, a döntést alapos mérlegelés előzi meg. A kiválasztás szempontjai különbözőek: a faj tényleges veszélyeztetettsége, hirtelen állománycsökkenés, kiemelt védelmi akció, vagy éppen az aktív védelem népszerűsítése. Idén rendhagyóan két fajt neveztek meg azért, mert a kék vércsék sorsa nagyrészt a vetési varjak fennmaradásától függ – közölte Bank László, a szervezet baranyai csoportvezetője.

A kék vércse a sólyomfélékhez hasonlóan nem épít fészket, a varjúfiókák kirepülése után szívesen költözik be varjútelepekre és költ varjúfészkekben. Így ha a varjútelepek száma csökken, a kék vércsék is nagy veszélybe kerülnek.

Csaknem a kipusztulás szélére került a magyarországi varjúállomány a módszeres irtás miatt az elmúlt 25 évben. Mivel agrár- és vadászati szakemberek szerint jelentős kárt tesz a vetésben és az apróvadállományban, egy, csak a varjakra ható, tojásokba injektált mérget vetettek be ellenük. Egy felmérés szerint 1980-ban még negyedmillió vetési varjú fészkelt Magyarországon, ez napjainkra 25 ezer párra csökkent. Bár 2001-ben védetté nyilvánították, az állomány azóta sem kapott erőre, sőt, tovább csökken.

A kisebb gerincesekkel, rágcsálókkal táplálkozó kék vércse a nyílt, pusztai térségek madara, legnagyobb számban a Duna-Tisza közén és a Tiszántúlon él. Az 1980-as évek elején még 2000-2500 pár fészkelt Magyarországon, a varjak pusztulásával is összefüggésben ma már a populáció harmadáról beszélhetünk. Tavaly a kanalas gém, 2007-ben a veréb volt az év madara.

MTI