A wollsdorfi bőrgyár fejlesztésének lényege, hogy egyrészt a cserzésnél a nafatalin-1,5 diszulfonát helyett más anyagot alkalmaznak, másrészt korszerűsítették a tisztítóberendezést is, így csökkent a folyóba jutó szennyezés mértéke. Joachim Haidacher, az üzem ügyvezetőjének elmondása szerint a kétlépcsős menetrend második szakaszában további, milliós nagyságrendű technológiai újításokat terveznek, aminek eredményeként már 2010 végére el kívánják érni az ausztriai bőrgyárak szennyvíz-kibocsátási határértékeiről 2012-től érvénybe lépő rendelet előírásainak teljesítését.

A Greenpeace magyar és osztrák aktivistái legutóbb szeptemberben elején tiltakoztak a stájerországi bőrgyárnál amiatt, hogy miközben a Boxmark cég feldbachi és jennersdorfi egysége komoly lépéseket tett a szennyvíztisztító technológia korszerűsítésére, a wollsdorfi üzem véleményük szerint továbbra is jelentősen szennyezi a Rábát. A környezetvédő szervezet nyilatkozata szerint az üzem szennyvízében az idén végrehajtott hivatalos vizsgálatok azt mutatták ki, hogy a gyár messze túllépi az engedélyezett határértékeket, például a foszfor tartalmú és a szerves halogénanyagoknál.

A Greenpeace különösen aggasztónak tartotta akkor, hogy a szennyvízben igen magas volt a környezetre rendkívül veszélyes, a vízben lebomlani nem képes naftalin-1,5-diszulfonát mennyisége. A wollsdorfi egység vezetősége kezdettől fogva azon a véleményen van, hogy a Rába habzásáért nem a naftalin-1,5-diszulfonát a felelős, mert a vegyületnek nincsenek habképző tulajdonságai.

MTI