2008. november 21., péntek
A vállalatok Budapest fejlesztési folyamataiban való szerepvállalásáról és a társadalmi felelősségvállalás (CSR) közterületekre alkalmazásának módjairól kezdett párbeszédet a főváros a gazdaság szereplőivel. Az egyelőre még kérdéses, hogy a pénzügyi válság miként érinti a CSR területét.
A Studio Metropolitana által szervezett Városházi Beszélgetésen Ikvai-Szabó Imre, Budapest főpolgármester-helyettese, a Braun & Partners CSR tanácsadó cég, valamint a Magyar Telekom, a TriGránit és a Mol képviselőivel a budapesti vállalati CSR lehetőségeiről beszélgettek, illetve a meghívott vállalatok bemutatták eddigi köztereket érintő programjaikat.
A főváros szempontjából rendkívül fontos, hogy a vállalatok is bekapcsolódjanak a Budapest és agglomerációjának életét hosszú távon meghatározó tervezési és fejlesztési folyamatokba mondta Ikvai-Szabó Imre. Szerinte eljött az idő, hogy közösen megtervezzék: a vállalatok mely közterületeken és milyen módon vállalhatnak szerepet, milyen hozzáadott értékekkel járulhatnak hozzá a közterületek fejlesztéséhez. Budapest multiplikátorként segítené a folyamatot amellett, hogy biztosítja területeit és a nyilvánosságot.
Braun Róbert, a Braun & Partners vezetője, CSR szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy Nyugat-Európában már létező gyakorlat, hogy közintézmények, városok rendelkeznek társadalmi felelősségvállalás stratégiával és elkészítik felelősségvállalási jelentéseiket. Ez Budapest számára is követendő példa lehet. Kiemelte, hogy bár rendkívül fontos, hogy a város a gazdaság szereplőivel együttműködjön, a fő cél mégis az, hogy mindez a városlakók bevonásával történjen.
Kapitány Zoltán, a Magyar Telekom társadalmi felelősségvállalásért felelős vezetője szerint eredményes társadalmi programokat (legyen az a közterek rendbetétele, fejlesztése), csak összefogással, vagyis a vállalat, az önkormányzat, a hatóságok, a civil szervezetek és a lakosság együttműködésével lehet elérni. Ilyen jellegű együttműködéseken alapuló programokat a Magyar Telekom már indított: a Lát-Kép Egyesülettel közös akciójukkal az illegális falfirka, falragasztás problémájára hívták fel a figyelmet, miközben alkotásra alkalmas felületeket ajánlottak fel graffiti és street art művészeknek. A Magyar Telekom egyik legsikeresebb városi akciójaként említette a Március 15. tér és Roosevelt tér fényművészeti installációját. A közterületekkel kapcsolatos problémák a cégnél a telefonfülkék és elosztódobozok kapcsán is megjelennek, melyek a rongálás és firkálás szempontjából erősen veszélyeztetettek.
Pallaghy Orsolya, Fenntartható Fejlődés szakértő, a Mol-csoport tanácsadója elmondta, hogy a vállalat a Zöldövezet program keretében elsősorban a Mol működési területeihez tartozó köztereken támogatja a helyi közösségek kezdeményezéseit. A program keretén belül pályázat során választják ki azokat a legfenntarthatóbb kezdeményezéseket, amelyek egyaránt megfelelnek a környezeti, gazdasági és társadalmi szempontoknak.
Tábori György, a TriGránit Zrt. pr-igazgatója a beszélgetésen elmondta, hogy mint ingatlanberuházó vállalatnak alapvető felelőssége, hogy megismerje és figyelembe vegye az építési területein, a közterületeken az érintettek igényeit. Ugyanakkor gyakran olyan különböző elvárásokkal szembesülnek (a lakók, a megrendelők, illetve az önkormányzatok részéről), melyeket nehéz összhangba hozni.
A pénzügyi válság és a CSR
Pallaghy Orsolya szerint egy CSR program akkor is fenn tud maradni, ha gazdasági válság van. Ugyanis a CSR nem a hagyományos értelemben vett adományozást és a pénz odaadását jelenti, ami válság idején elsorvad. A fenntartható fejlődés alapján kialakított programok azért nem szűnnek meg, mert nem elsősorban a pénzről szólnak. A szakértő a beszélgetésen leszögezte, hogy a CSR nem szociális támogatást, és nem valamiféle közfeladat ellátását jelenti a vállalatok részéről. Szerinte a cégeknek nem feladata például a hajléktalankérdés vagy a munkanélküliség problémájának megoldása. A programnak a vállalatnak is meg kell térülnie. Nem a pénz mennyiség dönti el, hogy egy vállalat mennyire felelős, hanem hogy a programjai milyen minőségűek.
Braun Róbert szerint igenis a vállalatok közfeladatokba való bevonásának eszköze a CSR. Van olyan program, amiben a vállalati pénz és az adóforint is szerepet játszik. Például a hajléktalankérdés is lehet a felelős működésük része, ha az a cég érintettjei számára fontos.