Miközben az oktatáshoz és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés terén a két nemnek már a gazdag és a szegény országokban is közel egyenlőek az esélyei, a munkához jutás és a jövedelmi viszonyok terén a nők hátrányban vannak, és kevesebben kerülnek közülük hatalmi döntésekkel járó álláshoz – derül ki Világgazdasági Fórum 130 országot vizsgáló tanulmányából.

Az összes tényezőt egybevetve Norvégia, Finnország és Svédország jár az élen a nemek közti egyenlőséget tekintve, a rangsor végén Szaúd-Arábia, Csád és Jemen áll. Magyarország a 60. helyen szerepel a 130-as listán. Hazánkat megelőzi például Ausztria (29.), Horvátország (46.) és Lengyelország (49.), míg rosszabb helyezést ért el többek között Ukrajna (62.) Szlovákia (64.) Olaszország (67.) és Csehország (69.). Az Egyesült Államok a 27. helyre került.

A jelentés szerint Szaúd-Arábiában ugyan egyre több lány jár iskolába, felnőttként azonban csak kevesen állnak munkába, a politikai hivatalokból teljesen ki vannak rekesztve. Jemenben az írástudatlanság aránya kétszer olyan magas a nők, mint a férfiak körében. Több arab állam, köztük Egyiptom, Marokkó és Bahrein mellett Törökországot is az utolsó tíz állam közé sorolja a jelentés, elsősorban a férfiak és nők jövedelmi szintje közötti jelentős különbség miatt.

Minél több gyerek, annál nagyobb bérkülönbség

A Budapesti Corvinus Egyetem és a Közép-Európai Egyetem két tanszéke által közösen rendezett konferencián is téma volt a férfiak és a nők közötti bérkülönbség és a nők alacsony mértékű foglalkoztatottságának kérdése. A konferencián elhangzott: míg egy egyedülálló nő esetében 8-9 százalékos a bérrés (a nők és a férfiak közötti bérkülönbség), addig ahogy nő a gyermekek száma, úgy nő a különbség is, például egy háromgyermekes anya esetében már 26 százalék. A részmunkaidő sem igazán terjedt el Magyarországon - ellentétben a skandináv államokkal vagy a konzervatívnak ismert Spanyolországgal - pedig ez jelentősen javítaná a nők munkaerőpiaci helyzetét.

A konferencián elhangzó előadások egy része a "családbarátság" hazai gyakorlatáról, illetve eredményeiről és buktatóiról, a nemek közötti egyenlőtlenségekről és a munkaerő-politikáról szólt, de megvitatták az Európai Bizottság most záruló nemzetközi összehasonlító vizsgálatának eredményét is. A nyolc országban lefolytatott kutatás alapvető célja az volt, hogy megmutassa, mi az összefüggés a munkahelyen végzett munka minősége és az emberek munkahelyi, illetve általános jóléte között. Egyik legfontosabb megállapítása a beszámolónak, hogy a magyar munkavállalók kiszolgáltatottabbak és nehezebb körülmények között dolgoznak, mint külföldi kollégáik, ugyanakkor nem kevésbé lojálisak, mint a más országokban, jobb lehetőségek között dolgozók.

Elég, ha a hirdetés diszkriminatív

Ma Magyarországon az 50 év feletti és a kisgyermekes munkavállalókat, valamint a szolgáltatások igénybevétele során a fogyatékkal élőket sújtja leggyakrabban hátrányos megkülönböztetés. Demeter Judit, az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) elnöke a kormányzati portál on-line fogadóóráján elmondta: a vizsgált ügyek több mint fele a foglalkoztatással kapcsolatos, 2007-ben a hatóság döntéseinek 60 százaléka tartozott ebbe a körbe.

Az EBH hivatalból nem indíthat eljárást a diszkriminatív álláshirdetések feladói ellen, ha az álláskeresők ilyen hirdetéssel találkoznak, tegyenek bejelentést a hatóságnak – javasolja Demeter Judit. Egy 2008-as európai bírósági döntés szerint nem szükséges az, hogy ténylegesen jelentkezzen az állásra a kiírt feltételeknek meg nem felelő jelentkező, mert önmagában a diszkriminatív feltételt tartalmazó hirdetés alapján is megindulhat az eljárás. Akkor is a hatósághoz lehet fordulni, ha az állásinterjún személyes, különleges adatokra (például a tervezett gyermekvállalásra) vonatkozó kérdéseket tesznek fel, és az álláskereső úgy ítéli meg, hogy a kérdésre adott válasza miatt nem kapta meg az állást. Ilyen eseteknél az eljárásban a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a kérdés nem hangzott el, vagy elhangzott ugyan, de a betöltendő állás szempontjából komoly jelentősége van - mondta az EBH elnöke. 

Magyarországon minden többségi tulajdonban lévő állami cégnél, illetve a közszolgáltatást végző költségvetési intézményeknél, ahol 50 főnél többet foglalkoztatnak, kell (vagy kellene) esélyegyenlőségi terveket elfogadni. A hatóság honlapján megtalálható ez a mintegy négyezer munkáltató. Amennyiben a cég ilyen tervvel nem rendelkezik, az EBH-hoz lehet fordulni.




Üzleti Etika/MTI