Magyarország az 1990-es évek ipari szerkezetváltásának is köszönhetően mintegy 70-80 millió kibocsátási kvótát takarított meg, melyet részben értékesíthet, részben tartalékolhat. A környezetvédelmi minisztérium eddig összesen több mint 8 millió tonna kibocsátási egységet adott el, az így befolyt bevételeket pályázati úton klímavédelmi célokra fordítják. A pénz elköltéséről szóló éves jelentéseket és a zárójelentést nyilvánosságra hozzák majd, a bevétel felhasználását emellett egy közös spanyol-magyar Felügyeleti Bizottság is nyomon követi.

Számítások szerint az épületetek energiahatékony átalakítása 2025-re mintegy évi 6 millió tonna széndioxidkibocsátás-csökkenést eredményezhet, ami a jelenlegi magyar üvegházhatású gázkibocsátás 7-8 százalékát jelenti. A hazánkban felhasznált energia 38 százalékát a lakosság emészti fel, ennek is több mint kétharmadát az épületek fűtéséhez és a melegvíz előállításához.

A Zöld Beruházási Rendszer többek között a lakossági és közintézményi szektorban megvalósuló, a meglévő épületek energiahatékonyságának javítását célzó programokhoz, valamint e két szektorban a megújuló energiát használó rendszerek kiépítéséhez nyújt majd támogatást. Első lépésben a meglevő, hagyományos építésű házak és lakások, valamint közintézmények komplex energiahatékony felújítására ír majd ki pályázatot a tárca.