MENÜ
|
Összefoglaló a Környezetügy Középtávú Stratégiájának vitaanyagáról
2008. január 01., kedd
A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium – a zöldtárca – középtávú stratégiája egy új, értékelvű szemléletet követő jövőképet vázol fel, és bemutatja az eléréséhez szükséges főbb cselekvési irányokat és célkitűzéseket, melyek egyúttal alapul szolgálnak a középtávú és éves tervek, programok kidolgozásához és megvalósításához.
A stratégia általános célkitűzése, érték és célrendszere
Ezek szellemében alapvető célunk, hogy munkánk, következetes kiállásunk révén a környezet ügyének jelentőségével az összes politikai-gazdasági döntéshozó, és általában a Magyar Köztársaság valamennyi állampolgára azonosuljon, és ez tetteikben is érvényre juthasson.
A minisztérium a felelősségi körébe tartozó három nagy szakterületről - környezetvédelem, természetvédelem, vízügy - egységesen, környezetügyként gondolkodva az ökológiailag fenntartható fejlődést és a környezeti nevelés segítségével erősödő környezettudatosságot kívánja az ország jövőképének egyik meghatározó pillérévé tenni.
A stratégia első fele a környezetvédelemmel kapcsolatos átfogó (horizontális, minden területre kiterjedő) feladatokat és cselekvési irányokat ismerteti és meghatározza a gyakorlati megvalósítás kereteit. A stratégia második fele az egyes konkrét területekhez kacsolódó részletes cél és eszközrendszert írja le.
E középtávú stratégia létrehozásánál az volt a célunk, hogy a jelenlegi politikai cikluson túlnyúló határozott cselekvési iránymutatást és jövőképet fogalmazzunk meg, amit értelemszerűen meghatározott időszakonként felül kell vizsgálni.
A következő konkrét szakterületekkel foglalkozik a stratégia:
- A települési életminőség és a települési környezetminőség javítása
- Környezetünk védelme, természeti erőforrásaink és értékeink megőrzése
- A fenntartható termelés és fogyasztás elősegítése
- A környezetbiztonság javítása
A stratégia célkitűzései között prioritást kap a társadalmi környezettudatosság olyan szintjének elérése, amelynek révén elérhető a lehető legkisebb mértékű környezetterhelés.
A célok elérése érdekében mindenekelőtt meg kell erősíteni, sőt, új partnerek bevonásával ki kell szélesíteni azt az együttműködési rendszert, (civil szervezetek, üzleti szféra) amely révén a szemléletformálás hatékonysága jelentősen növelhető. Ennek érdekében társadalmi párbeszédet kezdeményezünk, partneri viszonyt teremtve az üzleti szféra és az érintett kormányzati, társadalmi és civil szervek között.
Az egyik alapvető horizontális feladatot a környezeti - és általánosabban a fenntarthatóságra való - nevelés, oktatás, szakképzés és a pedagógusok továbbképzésének erőteljes támogatása és fejlesztése jelenti.
|
A STRATÉGIA KIEMELT TÉMÁI |
| Sorszám |
Célok, területek, intézkedések |
Cselekvési irányok, eszközök, alapvető feladatok |
| 1. |
Zöld közlekedés, szállítás (Zöld mobilitás) |
- Elősegítjük a nem motorizált közlekedés (kerékpározás, gyalogos közlekedés) elterjesztését, infrastruktúrájának fejlesztését.
- Programot dolgozunk ki a környezetbarát közlekedési-szállítási módok (vasút, belvízi hajózás, kombinált áruszállítás) közlekedésen-szállításon belüli részarányának növelésére.
- Növeljük a közösségi közlekedés személyközlekedésen belüli részarányát, eszközállományának, infrastruktúrájának, szolgáltatási színvonalának fejlesztésével
- Kezdeményezzük a legnagyobb problémát jelentő, a dízel üzemű járművekből származó szálló por emisszió csökkentését szolgáló "részecske szűrő" felszerelésének támogatását.
- A fenntartási költségeik csökkentésével ösztönözzük az alacsony kibocsájtási szinttel rendelkező, környezetbarát gépjárművek elterjedését. |
| 2. |
Az ország energiaellátásának jövője és a klímavédelem |
- Kezdeményezzük a legkisebb energiafelhasználást eredményező, energia-hatékony építési technológiák, fűtési/hűtési berendezések, világítási rendszerek elterjedését elősegítő adókedvezmények, adójóváírások bevezetését.
- Bevezetjük az épületek energiatanúsítvány rendszerét. Felülvizsgáljuk az építési/energetikai szabványokat energiahatékonyság szempontjából.
- Bevezetjük a "klímabarát" címkézési rendszert. (pl. alacsony készenléti fogyasztású elektromos gépekre, alacsony energiafelhasználású épületekre).
- 2008 a klíma éve Magyarországon. Az IPCC Budapesten tartja áprilisban a soron következő konferenciáját.
- A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia elfogadásában öt párti megegyezést kezdeményezünk.
- Az egyén felelősségének kérdését tudatosítjuk, hogy mit tehetnek az emberek a személyes környezetükben (család, munkahely) az energiatakarékosságért, a klímaváltozás ellen. |
| 3. |
Az állami költségvetés, az adó- és támogatási rendszer zöldítése |
- Az adórendszer zöldítésének feladata, - a versenyképesség alakulására is figyelemmel - hogy a meglévő eszközök korszerűsödjenek, szerepük erősödjön.
- A támogatási rendszer zöldítésének alapja, hogy közpénzekből csak olyan projektek kapnak támogatást, amelyek a fenntartható fejlődés megvalósítását szolgálják
- A közbeszerzési rendszer: A közpénzek hatékony felhasználásának követelménye magában foglalja, hogy az környezeti szempontból is hatékony legyen. Ezért terveket dolgozunk ki arra, hogy a jelenlegi szabályozáshoz képest, a bírálati szempontok között a környezeti szempontok kötelezően és hangsúlyozottan szerepeljenek.
- Az állami támogatások és közbeszerzések felhasználása során a környezetvédelmi szempontokat hangsúlyosan figyelembe vesszük. (például alacsony kibocsájtású gépjárművek) |
| 4. |
Hulladékkezelés és hulladékgazdálkodás |
- Felvesszük a harcot az illegális hulladékkereskedelem, hulladékkezelés ellen, az illegális hulladéklerakókat felszámoljuk.
- A zöldhatóságok a rendőrséggel, a közlekedési- és a vámhatósággal együttműködve fokozottan fogják ellenőrizni a közúti szállítmányokat annak érdekében, hogy kiszűrjék az illegális hulladékszállításokat.
- A felügyelőségeknél történő 227 fős létszámnövekedés az ellenőrzési területet erősíti.
- Megújítjuk a zöldhatóságok szervezeti rendszerét, működési rendjét és viszonyát a Vám- és Pénzügyőrséggel. Az erre vonatkozó javaslat február végére készül el.
- Elérjük, hogy a szelektív gyűjtés és hasznosítás mértéke legalább 100 kg/fő/évre növekedjen,
- a szelektív gyűjtési lehetőségek a lakosság legalább 80%-ának rendelkezésére álljanak,
- a hulladéklerakás aránya csökkenjen 50% alá,
- a lerakás csak szabályszerűen kialakított regionális lerakókban történjen,
- a régi lerakók fokozatosan rekultiválásra kerüljenek. |
| 5. |
Hazánk természeti értékeinek jelentősége, megőrzése |
- Célunk, hogy minden nemzeti parkban, illetve a jelentősebb tájvédelmi körzetekben legyen legalább egy látogatóközpont.
- Ökoturisztikai fejlesztések megvalósítása annak érdekében, hogy nemzeti parkjaink megfelelő körülmények között tudják fogadni a vendégeket és megismertethessék őket a lehető legtöbb látnivalóval.
- Be kell vezetni a nemzeti parki termék fogalmát, és gondoskodni kell annak minél szélesebb körben történő megismertetéséről.
- Gondoskodni kell arról, hogy a nemzeti parkok területén lévő állami tulajdonú területek vagyonkezelése a nemzeti park igazgatóságok feladata legyen.
- Erdőgazdálkodás terén a legfontosabb cél a védett természeti területeken lévő erdők természetvédelmi célú kezelésének megvalósítása, a folyamatos erdőborítás biztosítása. |
|
CR INTERAKTÍV
FILTER
Pandora szelencéje vagy trójai faló
A csr-viták kereszttüzében a társadalmi felelősség létjogosultsága áll. Az egyik véglet szerint a cégek profitszerző természetének mond ellent és pénzügyi veszteséget okoz, mások szerint viszont az egyetlen lehetséges út a jövőhöz.
Folytatás »
HÍRARCHÍVUM
|
