2008. január 15., kedd
2008-ban az éghajlatváltozási és a fenntartható fejlődési stratégia benyújtását, a kötelező környezetvédelmi biztosítékképzés bevezetését, a zöldhatóságok megerősítését, az illegális hulladékkereskedelem elleni fokozott fellépést, valamint a tárca, a kormányzat, a közbeszerzések és az adórendszer zöldítését jelölte meg prioritásként Fodor Gábor, a környezetvédelmi tárca vezetője, amikor bemutatta a környezetügy középtávú stratégiát.
Zöld alkotmányozás, kötelező környezetvédelmi biztosítékképzés
Az ún. zöld alkotmányozás jegyében idén az országgyűlés elé kerül a tárca által elkészített Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (NÉS) és a Fenntartható Fejlődési Stratégia, emellett a zöldtárca aktívan bekapcsolódik az Energia Stratégia kialakításába is.
A tárcavezető elmondása szerint 2008-ban több mint 20 százalékkal - 17,4 milliárd forinttal - több pénz jut környezetvédelemre. Mind a tárca saját költségvetése, mind pedig az EU-s környezetvédelmi projektekre szánt költségvetési források összege nő az idén. Míg 2007-ben összesen 77,2 milliárd forint állt rendelkezésre e két célra, addig 2008-ban összesen 94,6 milliárd forint szolgálja a költségvetésben a környezetvédelem ügyét. Ebből a tárca költségvetése 52,6 milliárd forint, az EU-integrációs kormányzati források összege pedig 42 milliárd.
A tervek szerint megvalósulhat a "szennyező fizet" elve
A tárca kötelező környezetvédelmi biztosítékképzés bevezetését kezdeményezi, hogy az esetleges környezeti kármentesítést ne az adófizetők pénzéből kelljen elvégezni. Ennek érdekében a jelentős környezeti kockázatú tevékenységet végző létesítmények üzemeltetőinek - vagyis az egységes környezethasználati engedélyköteles tevékenységek folytatóinak - kötelező környezetvédelmi biztosítékot kell majd képezniük. A biztosíték mértéke a tevékenység veszélyességi fokától, illetve attól függ majd, hogy az milyen természetvédelmi területen folyik. A biztosítékból képzett alap fedezi majd a felmerülő környezeti kármentesítést, így megvalósulhat a "szennyező fizet" elve.
Zéró tolerancia a zöldbűnözés ellen
Fodor Gábor zéró toleranciát hirdetett a zöldbűnözés ellen, ennek érdekében jelentősen megerősíti a zöldhatóságokat: 2008-ban több mint 300 fővel nő a felügyelőségek (227 fő) és a természetvédelmi őrszolgálat (80 fő) együttes létszáma, 2010-re pedig 450 fővel bővül a hatóságok létszáma. Ez a természetvédelmi őrök esetében 2008-ban 40 százalékos létszámnövekedést jelent, hogy hatékonyabban léphessenek fel az illegális terepmotorozás, a védett természeti területeket érintő illegális hulladéklerakás, a gyújtogatás, a védett állatok és növények pusztítása, valamint az engedély nélküli fakitermelés ellen. Az őrszolgálat létszáma 2010-ig további 135 fővel bővül majd. A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek megnövekedett kapacitásukat elsősorban az ellenőrzésekre - így az illegális hulladéklerakás felderítésére - fordítják majd.
Az illegális hulladéklerakás elleni fellépést segíti majd, hogy 2008-ban a zöldhatóságok a rendőrséggel, a közlekedési- és a vámhatósággal együttműködve fokozottan ellenőrzik a közúti szállítmányokat, hogy kiszűrjék az illegális hulladékszállításokat. A zöldkommandó a jövőben folyamatosan fog akciókat tartani az illegális hulladékkal üzletelők ellen.
Klímaváltozás
2008 a klímaváltozás elleni fellépés jegyében telik: a NÉS elfogadását követően - melyben a tárca ötpárti megegyezést kezdeményez - a minisztérium átfogó programot indít a klímaváltozás, és az az elleni egyéni cselekvési lehetőségek társadalmi tudatosítására. Ehhez kapcsolódik majd a Béke Nobel-díjas Kormányközi Klímaváltozási Testület (IPCC) budapesti ülése április 7. és 10. között.
[PAGEBREAK]
Közbeszerzés és adórendszer zöldítése
A minisztérium magán kezdi a zöldítést, majd az egész kormányzatra ki kívánja terjeszteni azt, zöld közbeszerzési és támogatási rendszer kialakításának kezdeményezésével. A környezetvédelmi tárca már most szelektíven gyűjti a hulladékot, majd a zöld szemléletet fokozatosan kiterjeszti az irodai eszközök, gépek környezettudatos - energiatakarékos, kevesebb levegő- és vízszennyezéssel járó, alacsonyabb zajkibocsátású, hulladékszegény, hulladékként jól hasznosítható - beszerzésére és használatára.
A tárca célja, hogy összkormányzati szinten és a közpénzek elköltésében is érvényesüljön a környezetvédelmi szempont. A minisztérium ezért kezdeményezi, hogy a közbeszerzések és állami támogatások elbírálásánál kötelezően és hangsúlyozottan szerepeljenek a környezeti szempontok. A közbeszerzés során az ajánlatkérőnek a beszerzési folyamat minden szakaszában figyelembe kell majd vennie a környezetvédelem szempontjait, és a környezetet hosszútávon is legkevésbé terhelő megoldások előnyben részesítésével kell ösztönözni a környezetbarát technológiák elterjedését.
A zöldtárca a környezetkímélő termelést, termékeket és szolgáltatásokat az adórendszer zöldítésével is ösztönözni kívánja. Az adók belső átstrukturálása útján - hangsúlyozottan nem növelve az összesített adóterheket, új adónem bevezetése nélkül - lehetőség nyílik a fenntartható fejlődés és környezettudatos termelés elősegítésére adókedvezmények által, míg a környezetet intenzívebben használóknak meg kellene fizetniük tevékenységük társadalmi költségeit. Jelenleg ugyanis hiányzik a környezetvédelmi befizetések szabályozásának egymáshoz illesztése, a bevételek felhasználása pedig nem kapcsolódik környezetvédelmi célokhoz. Ennek érdekében a tárca kezdeményezi az adórendszer teljes körű, környezetvédelmi szempontú felülvizsgálatát.
Új generáció-zöld oktatás
Fodor Gábor kezdeményezi a kötelező környezetvédelem oktatás bevezetését az iskolákban és a zöld közoktatás megteremtését. Ennek érdekében a zöldtárca - az oktatási minisztériummal közösen - még ebben az évben megkezdi a kötelező környezetvédelmi oktatás koncepciójának kidolgozását. Ugyancsak cél az, hogy a pedagógusok képesítési követelményeibe is beépítsék a környezeti neveléssel kapcsolatos elvárásokat. A fenntarthatóságra és környezettudatosságra nevelésnek mind az iskolai, mind pedig az iskolán kívüli rendszerekben meg kell jelennie, többek között tananyag-fejlesztés révén, valamint az erdei iskolai és az ökoiskolai hálózaton keresztül. További cél új együttműködés kialakítása a környezeti szakirány szakirányú képzést végző egyetemekkel és főiskolákkal, és ugyanilyen fontos, hogy a környezettudatosság az egyes szakmák elválaszthatatlan, szerves részévé váljon.