A klímacsúcs tétje az volt, hogy a világ fejlett és fejlődő országai milyen klímastratégiát követnek 2012 után, amikor érvényüket vesztik az 1997-es Kiotói jegyzőkönyvben rögzített vállalások. Az uniós környezetvédelmi miniszterek, így a Magyarországot képviselő Fodor Gábor is azzal a céllal érkezett a konferenciára, hogy 2020-ra 25, vagy akár 40 százalékkal csökkenjen az üvegházhatású gázok kibocsátása az 1990-es értékekhez képest. Az Egyesült Államok azonban nem akart számszerű célokat foglalni a zárónyilatkozatba, csupán annyiról sikerült megállapodni, hogy az emissziónak 2050-ig a 2000-es szint felére kell csökkennie. Az EU környezetvédelmi miniszterei radikálisabb hangvételre készülnek az elzárkózó fejlett országokkal szemben.

A szaktárca kampányt indít

Magyarországot négy fős delegáció, az élén Fodor Gábor környezetvédelmi és vízügyi miniszter képviselte a 192 ország részvételével zajló klímacsúcson. A miniszter határozott állásponttal érkezett a konferenciára, Magyarország ugyanis az EU tagállamokkal ugyanazt a véleményt képviseli. Az EU tagállamok környezetvédelmi miniszterei korábban megállapodtak arról, hogy 2020-ig húsz százalékkal csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest. A csökkentés akár harminc százalékos is lehet, amennyiben a fejlett országok, illetve a fejlődő államok is hajlandóak lehetőségeiknek megfelelő kötelezettségek vállalására.

 

 

2008-ban a szaktárca a tervek szerint Klíma Kampányt indít, amelyben arról szeretnék tájékoztatni az embereket, hogy odafigyeléssel, mindenki sokkal többet tehet az élhetőbb és kiegyensúlyozottabb világért. A tárca célja felhívni a lakosság figyelmét arra, hogy ne csak globális szinten gondoljanak az éghajlatváltozás fontosságára, amelyet majd a politikusok és a szakemberek megoldanak, hanem gondoljanak saját mikrokörnyezetükre, amelyet ugyanúgy sújthatnak majd a klímaváltozásból származó következmények.

Árvíz, özönvíz, elsivatagosodás

Az éghajlatváltozás Magyarországot is érinti. Ez Magyarország egyes területeinek elsivatagosodásához vezethet, és nem lesznek ritkák az árvizek, özönvizek sem.

Bár hazánk jó irányba halad a kibocsátás csökkentés területén. Ezt támasztja alá az is, hogy az indonéziai szigeten tartott konferenciával egy időben került nyilvánosságra az a lista, amely szerint hazánk hatodik helyen áll az éghajlatvédelem érdekében tett lépései alapján, megelőzve ezzel a tavaly még dobogós Nagy-Britanniát és Dániát. A listát a német Globalwatch és a Climate Action Network Europe (CAN Europe) készítette, az együttesen a Föld összes széndioxid-kibocsátásának 90 százalékáért felelős 56 fejlett és fejlődő ország 2008-ra érvényes éghajlatvédelmi mutatószámai alapján.

A balin tartott klímakonferencián az olyan országok is, mint az Egyesült Államok, elismerte, hogy egyáltalán létezik az éghajlatváltozás problémája. Az unió környezetvédelmi miniszterei azonban ezt keveslik, s a januári, honolului klímacsúcs bojkottjával fenyegették meg az Egyesült Államokat, amiért továbbra sem hajlandó olyan arányban csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását, ahogy azt az Unió szeretné.

A konferencia zárásaként Indonézia végül kompromisszumos javaslatot terjesztett elő, amely mindössze annyit tartalmaz, hogy az üvegházhatású gázkibocsátás várhatóan a következő 10-15 évben éri el tetőpontját. 2050-re azonban a 2000-es szint felére kell csökkennie.